Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény idei klímakonferenciája, a COP30 a brazíliai Belémben zajlott, ahol a résztvevőknek végül sikerült megállapodásra jutniuk, az áttörés azonban elmaradt.
Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője a helyszínen vett részt a klímakonferencián, gyorselemzése pedig a Másfélfok oldalán jelent meg. Ebben arról ír, hogy a fő vita a progresszív és az olajtermelő országok között zajlott, alapvetően három nagyobb témában:
- a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése és az erősebb kibocsátáscsökkentési lépések elfogadása;
- az Európai Unió szénszivárgást kezelő mechanizmusának a kritikája;
- valamint a klímafinanszírozás, azaz a fejlődő országok klímavédelmi intézkedéseinek támogatása került leginkább a fókuszba.
A konferencia nem volt mentes a botrányoktól sem, és az Egyesült Államok távolmaradása eleve felborította az erőviszonyokat. Meglepetés volt viszont, hogy az „Európai Unió magához képest szokatlanul erős álláspontot vett fel a tárgyalások közepette […], és a kínai kormány hallgatólagos támogatása mellett határozottan kiállt az erősebb kibocsátáscsökkentési vállalások mellett”.
A végső csomag – melyet „Mutirao Döntés” néven fogadtak el – bár az irányok tekintetében előremutatónak mondható, konkrétumok szintjén nem nevezhető túlságosan ambiciózusnak. Ebben az értelemben messze elmarad attól, amit például az EU szükségesnek tart, illetve amit a globális közösség elvár.
Egyértelműen pozitívumként értékelhető viszont, hogy a multilaterális klímavédelmi folyamat, ha zökkenőkkel is, de halad tovább. A következő klímacsúcsot Törökországban fogják rendezni. (Másfélfok.hu)
Fotó: canva.com