Talán nem túlzás azt állítani, hogy élete bizonyos szakaszában minden magyarnak volt része közétkeztetésben, vannak élményei a menzáról. Ebből következik az is, hogy olyan ágazatról beszélünk, mely hatalmas tömegeket ér el: méretéből adódóan működésével és adott esetben a szemléletformáló tevékenységével is rengeteget tehet a fenntarthatóságért és az egészséges életmód támogatásáért. Erről beszélgettünk a közétkeztetésben piacvezető Hungast két munkatársával, Váncsodi Réka fenntarthatósági menedzserrel és Páger Zsolt projektigazgatóval.
Az adásban utánajárunk annak, hogy milyen lehetőségei vannak a közétkeztetést végző cégeknek működésük fenntarthatóbbá tételére. Ebben nagy szerepe lehetne a növényi alapú ételek előtérbe kerülésének, az élelmiszer-pazarlás csökkentésének vagy a szezonális alapanyagok nagyobb arányú használatának. Jelenleg a közétkeztetést a 37/2014-es EMMI-rendelet szabályozza, mely azonban – vendégeim szerint – erősen elavult, fenntarthatósági aspektusai alig vannak.
Az érvényben lévő szabályozás meghatározza, hogy mennyi állati eredetű élelmiszert kell fogyasztania az egyes korcsoportoknak, ettől pedig nemigen lehet eltérni. Pedig, ahogy erről rengeteg szó esik, az élelmiszerrendszer környezeti hatásai igen jelentősek. Ebben a kulcsszerepet az állattenyésztés játssza: sokatmondó adat, hogy mára az állatok által elfogyasztott takarmány megtermeléséhez szükséges földterület és a legelők bolygónk szárazföldi területének több mint 27%-át foglalják el. Ebből az is következik, hogy a kibocsátások és a biodiverzitás szempontjából az a leglényegesebb, hogy milyen arányban fogyasztunk állati- és növényi élelmiszereket.
Bizonyos változtatásokra azonban jelenleg is van lehetőség. Számos külföldi jó példa létezik, amelyek meghonosításában a Hungast vezető szerepet játszik. Ilyen például a nemrég elindult svédasztalos menza, amely azon túl, hogy képes új színt vinni az étkezésbe, az eddigi tapasztalatok szerint az élelmiszer-pazarlást is jelentősen csökkentheti.
Az adásban többek között szó esett,
- a bioélelmiszerek használatának a lehetőségeiről a közétkeztetésben,
- arról, hogy az élelmiszerlánc mely pontjain keletkezik jelentős mennyiségű élelmiszer-hulladék,
- a húshelyettesítő alternatívák lehetséges szerepéről,
- arról, hogy milyen felelősségük lehet a menzáknak a hazai gasztrokultúra megismertetésében,
- arról, hogyan lehet csökkenteni az élelmiszer-pazarlást a fogyasztók motiválásával,
- és arról is, hogy minek köszönhető az iskolai közétkeztetésben résztvevők lemorzsolódása.
Borítókép: canva.com