A legfrissebb adatok szerint egy átlagos magyar háztartásban Ă©vente fejenkĂ©nt 59,9 kg Ă©lelmiszer kerĂĽl a kukába. Hogy ez miĂ©rt problĂ©ma, Ă©s mikĂ©nt lehetne csökkenteni ezt a mennyisĂ©get, arrĂłl dr. Kasza Gyulával, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által indĂtott MaradĂ©k nĂ©lkĂĽl program vezetĹ‘jĂ©vel beszĂ©lgettĂĽnk.
Holnapután cĂmű rádiĂłs podcastunkat vasárnaponkĂ©nt 20:00-tĂłl a PetĹ‘fi RádiĂłn követhetitek, de a teljes beszĂ©lgetĂ©st a fenti lejátszĂłra kattintva is meghallgathatjátok. KeressĂ©tek a Greendex podcastjait a Spotify-on, az Apple Podcaston Ă©s a többi gyűjtĹ‘oldalon!
Miért lenne érdemes kevésbé pazarlóan bánni az élelmiszerrel?
BecslĂ©sek szerint Ă©vente 1,3 milliárd tonna Ă©lelmiszer vĂ©gzi a kukában, nagyjábĂłl minden ötödik kilĂł megtermelt Ă©lelem. Eközben a világ mezĹ‘gazdasági terĂĽleteinek jelentĹ‘s rĂ©sze a nagyĂĽzemi mezĹ‘gazdasági mĂłdszerek miatt kimerĂĽlĹ‘ben van, a fejlett világban nĂ©pbetegsĂ©g lett az elhĂzás, Ă©s több mint 800 milliĂł ember Ă©hezik. Az ĂĽvegházhatásĂş gázok kibocsátásának 6–7%-a köthetĹ‘ az Ă©lelmiszer-pazarláshoz.
Persze más iránybĂłl is közelĂthetĂĽnk a kĂ©rdĂ©shez. A MaradĂ©k nĂ©lkĂĽl program vezetĹ‘je szerint egy átlagos magyar Ă©vente 40 ezer forintnyi Ă©lelmiszert dob ki. Ha ezt a háztartásokra, családokra vonatkoztatjuk, akkor az eredmĂ©ny akár tetemes összeg is lehet, Ă©s ne feledjĂĽk: az átlagban az is benne van, aki soha nem dob ki Ă©lelmiszert! Könnyen lehet tehát, hogy van olyan háztartás, ahol ennek az összegnek a többszöröse vándorol a szemetesbe.
Pedig nem volt ez mindig Ăgy, Ă©s ma sincs mindenkinĂ©l Ăgy. Ahogy az adásban is beszĂ©lĂĽnk rĂłla, az idĹ‘sebb generáciĂłk, akik mĂ©g emlĂ©keznek az ĂnsĂ©ges idĹ‘kre, sokkal nagyobb becsben tartják az Ă©lelmiszert is. Számukra erkölcsi parancs is, hogy takarĂ©kosan bánjanak az Ă©lelmiszerrel, Ă©s ha valami esetleg mĂ©gsem fogy el, annak is megtalálják a helyĂ©t.
Ami csökkenthető, és ami nem
De mibĹ‘l is áll össze pontosan ez az 59,9 kg? Ahogy Kasza Gyula mondja, ez a mennyisĂ©g kĂ©tfelĂ© bonthatĂł. Az Ă©lelmiszer-hulladĂ©k egyik rĂ©sze a tĂ©nyleges pazarlás: ide tartoznak azok az Ă©lelmiszerek, melyek szemĂ©tbe dobása megfelelĹ‘en tárolva vagy idĹ‘ben elfogyasztva Ĺ‘ket, esetleg az elkĂ©szĂtĂ©si mĂłdjukra jobban figyelve elkerĂĽlhetĹ‘ lenne. Ez egyĂ©bkĂ©nt az a terĂĽlet, ahol valĂłdi elĹ‘relĂ©pĂ©st lehet elĂ©rni, ha jobban odafigyelĂĽnk, illetve megfogadjuk pĂ©ldául a MaradĂ©k nĂ©lkĂĽl program ajánlásait. A legfrissebb adatok szerint a megmenthetĹ‘ Ă©lelmiszer-hulladĂ©k valamivel kevesebb az összes Ă©lelmiszerhulladĂ©k felĂ©nĂ©l, pontosan 24,06 kg.
Forrás: Nébih
A másik részt a nem megmenthető élelmiszer-hulladékok alkotják, ahol sokat nem tudunk tenni. Ezek termelődése természetes folyamat, hiszen ide tartozik például a kávézacc, a csirkecsont vagy épp a csonthéjas gyümölcsök magja. Ezen a területen az előrelépést olyan megoldások jelenthetik, mint a komposztálás vagy például a háziállatok etetése.
Hogyan csökkenthető az élelmiszer-pazarlás?
Az adásban több oldalról is körüljárjuk, hogy milyen módszerekkel csökkenthető az élelmiszer-pazarlás. Ahogy vendégünk mondja, már azzal komoly változást tudunk elérni, ha tudatosabban vásárolunk. A tudatos vásárlás egyik alapja pedig – a bevásárlólista mellett –, hogy soha nem megyünk éhesen vásárolni. Lényeges persze az élelmiszerek megfelelő tárolása, a hűtés, és az is, hogy olyan mennyiséget vásároljunk, amennyi biztosan elfogy.
Kasza Gyula arról is beszélt, hogy a lejárati időből nem feltétlenül következik, hogy egy élelmiszer meddig fogyasztható. Számos olyan élelmiszer van, amely a megőrzési időt követően akár hónapokig, évekig fogyasztható marad. Érdemes a lejárt élelmiszert megnézni, megszagolni, esetleg meg is kóstolni, és ha semmilyen problémát nem észlelünk, akkor bátran elfogyaszthatjuk. Ebben a tekintetben csak arra kell ügyelnünk, hogy a terméken a „minőségét megőrzi” felirat szerepeljen. Ha viszont „fogyaszthatósági idő” van a terméken feltüntetve, akkor ezt minden esetben nagyon komolyan kell venni, a termék a lejárat után már nem fogyasztható!
Az adásban számos más élelmiszerpazarlás-csökkentő praktikáról beszélgettünk, de a Maradék nélkül program elemeit is kiveséztük. Ezen a héten is érdemes meghallgatni a Holnaputánt.
Az egészséges és a fenntartható étrend sokszor kéz a kézben jár. Ezzel a témával kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 rendezvény is. Étkezési szokásaink megváltoztatásával nemcsak a saját, hanem a bolygó egészségéért is sokat tehetünk.
BorĂtĂłkĂ©p: Canva.com