A világon évente mintegy 931 millió tonna élelmiszert dobunk ki. Ennek a jelentős része ráadásul a szeméttelepeken végzi, ahol bomlása során üvegházhatású gázok szabadulnak fel. Az ENSZ szerint a felmelegedésért felelős gázok tizede innen származik.
A kormányok 2015-ös párizsi klímacsúcson vállalták, hogy 2030-ra a felére csökkentik az élelmiszerpazarlást. Úgy tűnik azonban, hogy az út kétharmadához közelítve még alig sikerült előrelépést elérni – írja a Reuters.
Nyolc év van hátra, és még sehol sem vagyunk a cél eléréséhez.
– mondta Rosa Rolle, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással foglalkozó csoportvezetője
Az egy főre vetített élelmiszerpazarlásban élen járó öt ország közül háromban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új-Zélandon nem hogy csökkent volna, de egyenesen nőtt is az élelmiszer-pazarlás. Ahogy azonban egy tavalyi ENSZ-tanulmányból kiderül, a probléma nem korlátozódik a gazdag országokra: a háztartások élelmiszer-pazarlása és a bruttó hazai termék között elhanyagolható az összefüggés.
A szakértők szerint a helyzet az előremutató szakpolitikai döntések és a szükséges beruházások elmaradása miatt nem tud javulni. Ilyenekre példa a nem megfelelő raktározás, vagy épp a túl szigorú szavatossági idő. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a 2015-ös célok meghatározásakor nem állapítottak meg egyértelmű viszonyítási alapot, melyhez mérni lehetne az előrehaladást – ennek oka többek között, hogy az egyes országok hazai becslései hiányosak.
Magyarországon az Eurostat friss adatai szerint történt némi előrelépés: míg korábban 92 kg/fő/élelmiszer került a kukákba, jelenleg ez a szám 70 kg-ra tehető. Ezzel valamivel jobban teljesítünk az EU átlagánál. Érdekesség, hogy egy svájci és indiai kutatók által készített 2020-as tanulmány szerint egy átlagos amerikai naponta több mint 700 kalóriát pazarol el. Ez a napi ajánlott bevitel több mint egyharmada.
Ezzel együtt mi sem dőlhetünk hátra, bőven van még teendőnk az élelmiszer-pazarlás kérdésében, melyben a Greendex is próbál rendszeresen tanácsokkal és tippekkel szolgálni. Továbbá az is fontos, hogy a hulladékká váló élelmiszer jelentős része komposztálható – ha így teszünk, az üvegházhatású gázok termelése helyett a növények számára értékes tápanyagot tudunk előállítani.
