Geotermikus energia: forró téma, új válaszok
Az új generációs, termálvíz nélküli földhőhasznosítás volt a főtémája az idei Geotermikus Világkongresszusnak.
Hatalmas várakozás előzte meg az idei Geotermikus Világkongresszust, hiszen az ágazat utolsó igazi világtalálkozója óta tizenegy év telt el. Az eseményről és a jelen aktualitásiról a Magyar Geotermális Egyesület elnökével és alelnökével, Szita Gáborral és dr. Nagygál Jánossal készített beszélgetést a Magyar Mezőgazdaság.
Attól lett volna más az idei Geotermikus Világkongresszus, mint az eddigi hét ilyen esemény, hogy az utóbbi években rutintevékenységgé vált a nem hagyományos szénhidrogén-kutatás és -kitermelés (rétegrepesztés, „palagáz”), ennek kapcsán pedig az új generációs geotermikus ipar is kibontakozóban van, fejtette ki Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke, aki az 1995-ös kezdetek óta csaknem az összes világkongresszuson részt vett, többnyire előadóként is.
Mint elmondta, ebből a szempontból nem töltötte be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeit a konferencia, mert lényegesen kevesebb hangzott el az iparági úttörő vállalkozások tapasztalatairól, sikereiről és kudarcairól, mint amennyit a hely szelleme indokolt volna – az idei kongresszusnak otthont adott kanadai olajváros, Calgary ugyanis ennek az újfajta kutatásnak az egyik központja. Ott és az USA nyugati államaiban is sikerrel végeznek olyan munkákat, melyek során valamilyen száraz, forró kőzetbe belefúrnak, ott réteget repesztenek, mesterségesen lenyomják a vizet felmelegedni, majd egy másik kúton át kinyerik.
Szita Gábor szerint a téma iránt komolyan érdeklődők a konferenciától függetlenül már olvashattak és nézhettek annyi szakmai beszámolót, hogy a felületes előadásokból sok újat nem tudtak meg. Ettől függetlenül a kongresszusnak mindenképpen ez, vagyis a termálvíz nélküli földhőhasznosítás volt az egyik fő témaköre, eköré csoportosultak a gondolatok a szervezett programpontokban és a kötetlen beszélgetésekben.
A másik, hasonlóan megkerülhetetlen vezérgondolat az energiabiztonság volt, aminek az értékét most, a Hormuzi-szorossal összefüggő világpiaci mozgásokat látva nem kell különösebben magyarázni, és a 2022-es energiaár-robbanás sem volt még olyan régen, hogy ne emlékeznénk rá.
Arra a kérdésre, hogy az új generációs földhőhasznosításnak Magyarországon mennyi esélye van, Szita Gábor azt válaszolta, hogy geológiailag meg lehetne valósítani, mert ismerünk olyan mélyen fekvő kőzeteket, amelyek erre alkalmasak lennének, és rá is kellene fókuszálni, mert bizony nem jó a világ élvonalától lemaradni. A beszélgetés tovább olvasható a Magyar Mezőgazdaság weboldalán.
Fotó: Canva
