Így formálja át a mesterséges intelligencia az élelmiszer-ellátásunkat
A mesterséges intelligencia egyre mélyebben hatol be a mezőgazdaságba is. A precíziós öntözéstől a hozambecslésig és az állatjólétig öt területen is érdemi változást hoz a technológia, amely néhány éve még csupán készletnyilvántartásra volt alkalmas a gazdálkodók körében.
Pár évvel ezelőtt a mesterséges intelligencián alapuló megoldások még leginkább a készletkezelésre korlátozódtak. Azóta a helyzet gyökeresen megváltozott, és a technológia mára a termelés szinte minden fázisába beépült. A növényállomány megfigyelése terén drónok és műholdképek táplálnak olyan képfelismerő modelleket, amelyek a gombás fertőzéseket és a kártevőket jóval azelőtt észlelik, hogy azok szabad szemmel láthatóvá válnának.
Ez célzottabb növényvédelmi beavatkozást tesz lehetővé, a talajszenzoros adatok beépítésével pedig a rendszer pontossága tovább javul. A hozambecslésben a Syngenta generatív MI-megoldása már 95 százalékos pontossággal képes előre jelezni a termésmennyiséget, és vetési javaslatokat is ad. Ez azért kulcsfontosságú, mert a gazdáknak előre kell szervezniük a logisztikát, hiszen minél pontosabb az előrejelzés, annál kevesebb veszteség keletkezik a szállítás és az értékesítés során. A Virginia Tech kutatása szerint egyedül a kukoricapiacon évi mintegy 301 millió dollárra becsülhető az amerikai agrárminisztérium előrejelzéseinek közvetlen értéke.
A robotika terén a John Deere a teljesen autonóm traktorok irányába halad, a Carbon Robotics LaserWeeder nevű gépe pedig 24 lézerrel, 36 kamerával és 24 NVIDIA GPU-val percenként akár tízezer gyomot képes azonosítani és elpusztítani több mint száz növényfajtában. A rendszert 150 millió címkézett növényképen tanították, és már 15 országban működik. A precíziós öntözés terén a szenzorfúziós rendszerek a talajnedvesség, a lombozathőmérséklet és az időjárás-előrejelzés adatait ötvözve körülbelül 30 százalékkal csökkentik a vízfelhasználást, miközben egyes esetekben a hozam is nő.
Indiai cukornádültetvényeken például a 30 százalékos vízmegtakarítás mellett 40 százalékos termésnövekedést dokumentáltak. Ehhez hasonlóan a differenciált kijuttatású permetezőrendszerek csak ott juttatnak ki növényvédő szert, ahol valóban szükséges, ami csökkenti a felhasznált vegyszer mennyiségét és megkönnyíti a jogszabályi megfelelést.
Az állattenyésztésben a gépi látás és a viselhető szenzorok – mint a gyorsulásmérők és a biometrikus monitorok – napokkal a látható tünetek megjelenése előtt jelzik a megbetegedés jeleit. Ez csökkenti az antibiotikum-használatot és javítja az állatjóléti mutatókat, ami különösen fontos a hús- és tejágazatban az antibiotikum-használatot egyre szigorúbban szabályozó hatósági és kereskedelmi elvárások fényében.
(Agrárszektor / Euronews)
