Ha már az afrikai cirok is kiég az Alföldön, mi lesz a magyar mezőgazdaság jövője?
Néhány éve úgy tűnt, hogy az aszályos körülmények közt a szántóföldi növények új sztárja a cirok lehet Magyarországon. Az Átlátszó új videójából azonban kiderül, hogy a zord alföldi klímát már ez a növény sem bírja ki.
Ahogy korábban írtuk, a cirok Etiópia és Szudán sztyepp-szavanna területein őshonos mezőgazdasági növény, amelyet mára a meleg mérsékelt égövön mindenfelé termesztenek. Egyes fajtái emberi fogyasztásra is alkalmasak, míg a takarmányozásban a kukorica kiváló alternatívája lehet.
Már csak azért is, mert a kukorica egyre kevésbé érzi jól magát a megváltozó hazai viszonyok között.
A cirok azonban jól alkalmazkodik a szárazsághoz: a kukoricánál 50%-kal kevesebb vizet vesz fel, miközben terméshozama aszályos körülmények között 10-15%-kal is meghaladhatja előbbiét. További jelentős előnye, hogy talajművelés szempontjából igénytelenebb, ezért termesztésének költségei is alacsonyabbak.
A 42 fokos hőséget viszont már ez a kifejezetten szélsőséges körülményeket is toleráló, Afrikából származó növény sem bírja. Bár a tapasztalatok szerint a cirok két-három héttel tovább képes dacolni a szélsőséges szárazsággal, mint a hagyományos kultúrák, a heteken át tartó, csapadék nélküli alföldi hőséget végül ez a növény sem éli túl. A riportban megszólaló gazda, Földi László (az Agroplanta Kft. ügyvezetője) elmondta, hogy a 2022-es aszály idején az utolsó pillanatban módosították a vetéstervet a cirok javára, bízva annak rendkívüli tűrőképességében. A remények ellenére azonban a termés teljesen kiégett.
Nincs hova hátrálni
A helyzetet tovább rontja, hogy az öntözés sem jelenthet univerzális mentőövet. A klasszikus öntözési technológiák hosszú távon rontják a talajszerkezetet, ráadásul a felszíni vizek is egyre apadnak.
A térségben dolgozó szakemberek hiába alkalmaznak már egy évtizede modern, vízmegőrző és talajkímélő eljárásokat, az időjárási szélsőségekkel szemben lassan a technológia is eléri a határait.
Egyre jelentősebb a szakmai konszenzus annak kapcsán, hogy a leggyengébb adottságú területeket, alföldi viszonylatban akár egymillió hektárt is, egyszerűen vissza kell adni a természetnek.
