Miért van még éhezés a világon, ha mindenkinek jutna elegendő élelem? – Podcast
Elegendő élelmiszert termelünk ahhoz, hogy bolygónk minden lakójának jusson belőle. Ennek ellenére napjainkban is százmilliók éheznek világszerte. Ráadásul az éhezés korántsem csak az üres gyomorról szól: az is lehet alultáplált, aki naponta bőségesen eszik. A Holnapután legújabb adásában, az élelmezési világnap apropóján Plántek Leával, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) regionális kommunikációs vezetőjével beszélgetünk az élelmezés globális kihívásairól és arról, hogyan étkezhetünk egészségesebben és fenntarthatóbban.
2026-ban mintegy 645 millió ember nem jut elegendő táplálékhoz, azaz éhezik. Még ennél is jóval több azonban azoknak a száma, akik időről-időre ki vannak téve az éhezésnek, ugyanis bizonytalan a hozzáférésük az élelmiszerekhez. Mindez pedig nem azért van, mert ne lenne elég élelem. Ahogy azt Plántek Lea elmondja, az éhezés legfőbb okát a háborús konfliktusok jelentik, de szintén jelentős tényezők a gazdasági problémák. És természetesen a klímaváltozás egyre érezhetőbbé váló hatásairól sem szabad elfelejtkezni.
Az éhezés felszámolása nem elsősorban azon múlik, hogy képesek vagyunk-e még több élelmiszert előállítani.
Ráadásul az éhezésnek van egy kevésbé látványos formája is, amely hazánkban is komoly problémát jelent. Ez a minőségi éhezés, melynek során a szervezet nem jut hozzá a szükséges tápanyagokhoz, miközben a kalóriabevitele akár jelentősen meg is haladhatja a szükséges szintet. Így fordulhat elő, hogy valaki tápanyaghiánnyal küzd, miközben akár túlsúlyos is lehet.
Magyarországon a felnőtt lakosság 31 százaléka elhízott, viszont ebben az is fontos tényező lehet, hogy az egészséges táplálkozás feltételei nem mindenki számára adottak.
Az adásban részletesen foglalkozunk a mezőgazdaság előtt álló kihívásokkal is. Hogyan lehet egyszerre elegendő, tápláló és fenntartható módon előállított élelmiszert termelni? Milyen változásokra van szükség az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között? És milyen szerepük lehet ebben az új technológiáknak, illetve az évszázados mezőgazdasági tudásnak?
Szó esik az élelmiszer-pazarlásról is, amelynek mértéke megdöbbentő: a világon megtermelt zöldségek és gyümölcsök mintegy 40%-át soha nem fogyasztják el. A veszteség részben már azelőtt keletkezik, hogy az élelmiszerek eljutnának a boltokba, de a háztartásokban is rengeteget tehetünk a pazarlás csökkentéséért.
1979-ben magyar kezdeményezésre hozta létre a FAO az élelmezési világnapot, amelyet 1981 óta minden év október 16-án tartanak meg. Az idei világnap központi témája az innováció volt.
Végül arra is keressük a választ, milyen étrendet érdemes követnünk. Valóban le kell mondanunk a húsról, ha fenntarthatóan szeretnénk étkezni? Biztosan környezetbarátabb a helyben termelt élelmiszer? Plántek Lea szerint nincsenek mindenhol érvényes, egyszerű válaszok. A jó kiindulópontot sokkal inkább a változatosság, a mértékletesség és a szezonalitás jelentheti.
