Kevés ember lehet, akiben még nem merült fel a kérdés, amikor eső után mindenhol megjelennek a csigák, és kerülgetni kell őket, hogy ezek meg honnan jönnek elő ennyien? Eredjünk hát egy kicsit a csigák nyomába!

Megy a csiga a sivatagban… – kezdődik a régi vicc. De mit keres a csiga a sivatagban? Ha a vicc humoros mivoltától eltekintve ebbe jobban belegondolunk, könnyen rájöhetünk arra, hogy nem keres a csiga semmit a sivatagban, mert ott kiszárad, megdöglik, egy csomó borzalom várja, ami ellen nem tud védekezni. Ez a vicckezdés viszont elindíthat minket azon az úton, amelyen végül megtudhatjuk, mégis hol vannak száraz időben, hogyan élik túl nyáron a meleget?

Könnyű azoknak, akiknek van házuk

A csigák a puhatestűek törzsébe tartoznak. Életmódjukat nagyban meghatározza, hogy testük viszonylag könnyen kiszáradhat. A házzal rendelkező csigáknak, mint például az éticsigának (Helix Pomatia), vagy a hazai viszonylatban szintén gyakori fehér szájú kerti csigának (Cepaea hortensis) viszonylag könnyű dolga van ezen a téren. A csigaház ugyanis, bár számunkra törékenynek és nehézkesnek tűnhet, a természetben kiváló védelem. Többek közt a száraz és a hideg időszakokban is ez a csiga menedéke. A csigák ugyanis ilyenkor visszahúzódnak a házaikba, és egy meszes réteggel mondhatni magukra zárják az ajtót. Ezt a meszes réteget hívják epifragmának. Ilyenkor az életfunkcióik is lelassulnak. Ez akadályozza meg, hogy kiszáradjanak. Amíg viszont vannak kellően nedves helyek, addig oda vonulnak vissza. Fák rései, árnyékot adó bokrok alatti nedves menedékek, kerti bútorok alatti zugok. (A csigák egyébként nem isznak, a vizet a táplálékukból, illetve a testfelületükön keresztül veszik fel.)

Hogy készül a csigaház?

Kis kitérő, de szót érdemel, hogy miből van, és hogyan készül a csigaház. A csigaháznak két összetevője van. Ezek a kalcium-karbonát és egy conchyolin nevű fehérje. Ezt a két anyagot a csiga úgynevezett köpenymirigye választja ki. A köpenymirigy a csigákon kívül más puhatestűeken, például a kagylókon is megtalálható. A legtöbb csigaház jobbra csavarodik. A csavarodás iránya pedig anyai ágon öröklődik.

Mi van azokkal, akiknek nincsen házuk?

Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi van azokkal a csigafajtákkal, amelyeknek nincs házuk. A meztelencsigákkal általában elég kellemetlen a találkozás, hiszen látványnak sem túl bizalomgerjesztőek, és az sem kifejezetten szívmelengető, amikor az ember rájuk markol a kertben gazolás közben. A meztelencsigák számtalan faja megtalálható hazánkban. Ezek közül talán a legismertebb a nagy meztelencsiga (Limax maximus).

Ők eleve ritkábban jönnek elő. Jellemzően a kertben nyáron esténként találkozhatunk velük, amikor kijönnek a búvóhelyükről. Ilyenkor a nyári, harmatos időben jól érzik magukat. Amúgy korhadó fák alatt, pincékben vagy szimplán a földben bújnak el, a vakondok nagy örömére.