Csigák a kertben – mit tehetünk ellenük?
Csigák a kertben – mit tehetünk ellenük?

Akinek kertje – pláne veteményese – van, előbb-utóbb találkozni fog a nyálkás, lábatlan vendégekkel, a csigákkal. Valamelyik fajta kifejezetten jótékony hatású, de a kártékonyak ellen is megvannak a vegyszermentes, okos megoldások.

A házas változatokkal általában békés az együttélés, hiszen legtöbbször nem okoznak nagy problémát, sőt sok esetben hasznosak is lehetnek. Azonban a házatlan, avagy „meztelen” rokonokat nem véletlenül nem látja szívesen senki sem a kertjében. Habár a hazánkban található mintegy 26 házatlan csigafaj közül csupán tíz azonosítható kártevőként. Egy felmérés alapján a valóban kártékony fajok minden második kertben évente akár 20–30 ezer forintnyi kárt is okoznak. Tehát ők alaposan megdolgoznak az ártalmatlanok helyett is.

Mely csigák a barátaink?

Mindazon fajok, amelyek kultúrnövényeink helyett legfőképpen sérült növényi hajtásokkal, rothadó gyümölcsökkel táplálkoznak, nem tesznek meg túl nagy távolságokat a táplálék felkutatása érdekében, és a szaporodási potenciáljuk sem túl nagy, nem okoznak nekünk gondot.

A házas csigák közül az éticsigát kifejezetten örömmel láthatjuk, hiszen nemcsak a korhadó szerves anyagokat és növényi maradványokat pusztítja el, hanem más csigák tojásait is. Meztelen fajtársai közül sok szintén hasznos lakója kertünknek: madarak, pókok eledeleként fontos tagjai a táplálékláncnak. Spórákat és magvakat terjesztenek, valamint növelik a talaj humusztartalmát. Ha például nagy meztelencsigába (Limax maximus) vagy sárga pincecsigába (Limax flavus) botlunk, nem kell háborút indítanunk ellenük. Az utóbbi jelenlétére azonban a nagy raktárakban érdemes figyelni, ugyanis kedvence az eltárolt, érett gyümölcs. 

csiga 
meztelencsiga
Nagy meztelencsiga
fotó: wikipédia
csiga 
meztelencsiga
Sárga pincecsiga
fotó: agroforum.hu

Kik a leggyakoribb ellenségek?

A dobogó alsó fokán áll ugyan, de mégis meg kell említeni a házas csigák közül a kerti sávoscsigát (Capaea hortensis), melynek a saláta az egyik kedvenc eledele. Nem szabad összetéveszteni ártalmatlan közeli rokonával, a ligeti csigával (Capaea nemoralis).

csiga
kerti sávoscsiga
A kerti sávoscsiga igen szereti a salátalevelet.
Fotó: wikipédia
csiga
ligeti csiga
ligeti csiga
fotó: wikipédia

A házatlan versenyzők között jelentős károkat tud okozni a foltos szántóföldi meztelencsiga (Deroceras reticulatum), amely képes a friss veteményeket akár egyetlen éjszaka alatt eltüntetni. A kerti meztelencsiga (Arion hortensis) megjelenésére és ártalmaira pedig legfőképpen ősszel kell számítani.

csiga 
számtóföldi meztelencsiga
Foltos szántóföldi meztelencsiga
fotó: wikipédia
csiga 
kerti meztelencsiga
Kerti meztelencsiga
fotó: wikipédia

A nagy barna meztelencsigát (Arion rufus) és az invazív, Magyarországon 1985 óta jelen lévő spanyol csupaszcsigát (Arion lusitanicus) könnyű összekeverni, mivel küllemük nagyon hasonló. Előbbi kifejezetten nagy távolságokat képes megtenni, utóbbi pedig az igazi, rettenetes csapás zöldségeink és virágaink számára. Tömeges előfordulásukat leginkább az utóbbi 15 évben észlelik, így valószínűsíthető, hogy a róluk szóló adatok inkább a spanyol csigára és nem a helyi előfordulású nagy barna meztelencsigára vonatkoznak.

csiga 
nagy barna mezőségi meztelencsiga
Nagy barna mezőségi csiga
fotó: wikipédia

Bátran kijelenthetjük, hogy a spanyol csupaszcsiga okozza a legnagyobb károkat az összes csiga közül. Ráadásul rendkívül szapora, 150–200 tojást rak le egyszerre, amelyek képesek a telet is átvészelni. Kedvező években akár két nemzedékük is kifejlődhet. Hazánkban leginkább a Dunántúlon fordul elő, megjelenése az Alföldön ritkább.

meztelencsiga
spanyol csupaszcsiga
A “csigatámadások” fő elkövetője, a spanyol csupaszcsiga, nemcsak kártékony, hanem invazív faj is.
Fotó: ukrbin.com

Életmódjukat tekintve a meztelencsigák – köztük a spanyol csupaszcsiga is – kedvelik a nedves, párás helyeket, az elhanyagolt, burjánzó kerteket. Májustól őszig indítják pusztító hadjárataikat, napközben nyirkos kövek alatt, vízaknák környékén húzzák meg magukat, majd éjjel indulnak portyájukra. Étrendjük változatos, gyakorlatilag mindenféle lágyszárú növényben kárt tesznek. Imádják a palántákat, ezért veteményesünkben semmi sincsen tőlük biztonságban. Megrágják a saláta-, a karfiol-, a zöldpaprika-, a szamóca-, a káposztapalántákat, elfogyasztják a friss saláta ropogós leveleit, a sárgarépát, a retket, a tökfélék és az uborka lombjait és virágait, a petrezselymet és a különböző fűszernövényeket.

Dísznövényeink közül vígan csemegéznek a büdöskéből, az évelő csillagfürt- és szarkalábfajokból, a dáliából, a viaszvirágból és az árvácskafélékből. Rajonganak a pitypangért, ami azért probléma, mert szinte minden kertben előfordul ez a vidám, napsárga gyomvirág. Emellett előszeretettel másznak meg minden kertben felejtett tárgyat és edényt, nyálkás nyomot és ürüléket hagyva maguk után.

Hogyan védekezzünk ellenük természetes módon?

Legjobb itt is a megelőzés

Tartsuk mindig rendben a kertünket! Szüntessük meg az elhanyagolt, burjánzó, nyirkos területeket! Nyírjuk gyakran a gyepet, ne hagyjuk a csigacsalogató pitypangokat elszaporodni! Távolítsuk el a lehullott leveleket, a lenyírt füvet pedig gereblyézzük össze!

A konyhakertet lehetőleg napos, száraz helyen alakítsuk ki, és a növények magjait olyan későn vessük el, amennyire későn csak lehet! A magaságyás is hatékony lehet a csigák ellen. 

Virágokból válasszunk inkább egynyári fajtákat, ezeknek kevesebb az ellenségük, mint az évelőknek, vagy ültessünk kemény vagy bőrlevelű, fás szárú növényeket (pl. muskátlit, levendulát, zsályát). 

Este, amikor a csigák aktívak, menjünk ki a kertbe, és zseblámpa fényénél szedjük össze a kártevőket egy zárható dobozba vagy edénybe. Állatbarátok a doboz tartalmát ezután elszállíthatják egy messzi árokpartra, ha viszont meg szeretnénk semmisíteni a hívatlan vendégeket, dobáljuk be őket egy sós vízzel teli vödörbe. A földre soha ne szórjunk sót, nem környezetbarát megoldás, és a talajnak sem tesz jót. 

A napi öntözést időzítsük inkább reggelre, hiszen a meztelencsigák éjszakai állatok, és a nedvességet is szeretik, az esti locsolással tehát kedvező feltételeket teremtünk számukra. Ha tehetjük, váltsunk felső öntözésről csepegtető módra, ami a gyökérzónát célozza meg, a növény többi részét pedig szárazon tartja. 

Ha mulcsozunk, ezt mindig száraz, meleg időben tegyük, különben igazi csigahotelt hozunk létre. A korai mulcsozás is jó búvóhelyet ad a csigáknak. Vehetünk szűzgyapjú szőnyeget is mulcsozáshoz, amely segít távol tartani a csúszómászókat.

Emeljünk falakat a csigák ellen!

Építsünk akadályparkot! Védjük a veteményesünket olyan természetes anyagokkal – apróra zúzott tojáshéjjal, fűrészporral, apró kőzúzalékkal, fahamuval, kávézaccal –, amelyen a csigák nehezebben mozognak! Végső esetben szúrós minikerítéssel is bekeríthetjük az ágyásokat. 

Telepíthetünk profi csigakerítést is, amely a villanypásztor elvén működik. A huzalokba vezetett áram megakadályozza a csigák bejutását a bekerített területekre. 

csiga
csigakerítés
Van, aki villanypásztorhoz hasonló csigakerítést épít.
Fotó: facebook.com/Elektromos-csigakert

Biológiai védelem

Alakítsunk ki kertünkben kedvező körülményeket a csigák természetes ellenségei számára. A fácán és a fogoly nagy valószínűséggel nem jelenik meg a ház körül, de a varangyos békák, a futrinkák, a különböző futóbogarak, a sün és a vakond is szívesen fogyasztanak kisebb csigákat.

Az indiai futókacsa igazi csodafegyver a házatlan csigák ellen. Kedvenc eledele a meztelencsiga, sőt még a petéket is szívesen fogyasztja. Mielőtt azonban bárki szaladna kacsákat vásárolni, érdemes elolvasni, mi szükséges a tartásukhoz.

Szintén hatékony biológiai védekezés lehet a csigapusztító fonálférgek alkalmazása. Magyarországon Biopest parazita fonálféreg elnevezéssel forgalmazzák a Phasmarhabditis hermaphrodita fonálférget szabadföldi felhasználásra. 

csiga
Az is megoldás, ha tojáshéjból érdes „szögesdrótot” emelünk.
Fotó: hobbikert.hu

Ültessünk olyan növényeket – akár veteményesünk köré védőfalként is –, melyeket ki nem állhatnak a meztelencsigák. Ilyen például a zsálya, a fokhagyma, a majoránna, a kakukkfű, a levendula, az üröm, az édeskömény, az ánizs vagy a rozmaring. A spanyol csupaszcsigák utálják a begóniát, a fekete ribizlit és a paradicsomot is.

A fenti módszer fordítottját is lehet alkalmazni: ültessünk virágaink vagy veteményesünk köré olyan növényeket, amelyeket imádnak a csigák, így nem fognak hamar tovább mászni és megtámadni az ágyásunkat. Azonban ebben az esetben folyton résen kell lenni, és az állatokat rendszeresen össze kell szedegetni.

Húzzunk virágainkra, veteményesünk terményeire hálót! Kertészeti boltokban kapható kifejezetten erre a célra kifejlesztett termésvédő háló is.

Csináljunk meztelencsiga-csapdát sörrel!

Egyszerű, de nagyszerű trükk a deszkacsapda. Tényleg nem kell hozzá más, mint pár darab deszka. Alkonyatkor a veteményes sorai közé fektessük le a deszkákat, amelyek alá hajnalban bebújnak a menedéket kereső meztelencsigák! Délután fordítsuk fel a deszkákat, és távolítsuk el róla a kártevőket!

A csupaszcsigák imádják a sört. Nincs más dolgunk, mint leásni egy rossz edényt a veteményesünk földjébe, majd félig megtölteni sörrel és vízzel. Az edény reggelre tele lesz megfulladt kártevőkkel.

Szappanos vagy sós vízzel töltött edényeket is helyezhetünk a levelek alá, hasonló módon leásva őket. Ezekbe mászás közben eshetnek bele a kártevők. Jó megoldás lehet az is, ha a csigák vonulási útjára grapefruithéjat helyezünk, majd a héjak alatt talált állatokat naponta összegyűjtjük. Grapefruit helyett használhatunk bármilyen más citrushéjat is, vagy akár dinnye- vagy burgonyahéjat. 

A boltokban számos helyen kaphatóak gyári csigacsapdák is, meztelen- és házas csigák ellen egyaránt. Legtöbbjük környezetbarát csalétket használ, bátran válogathatunk a kínálatból.

Figyelem! A fenti tippek egyike sem 100%-os hatékonyságú, érdemes tehát egyszerre többet is kipróbálni közülük.

search icon