2015 és 2019 között Izlandon futott a világ legnagyobb kísérlete a rövidebb munkahét bevezetésére. Az eredmények elemzését nem rég publikálták, és kissé leegyszerűsítve arra jutottak, hogy mindenki boldogabb, egészségesebb és produktívabb volt.
A jelentést az izlandi Fenntarthatóságért és Demokráciáért Egyesület (Alda) és az Autonomy brit agytröszt közösen készítette, akik megjegyzik, hogy az izlandi kísérlet mintaként szolgálhat a jövőbeli kísérletekhez világszerte.
Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a rövidebb munkahétnek a közszférában a világon valaha volt legnagyobb kísérlete minden szempontból elsöprő siker volt. Ez azt mutatja, hogy a közszféra megérett arra, hogy a rövidebb munkahetek úttörője legyen – és a tanulságokat más kormányok számára is le lehet vonni.
mondta Will Stronge, az Autonomy kutatási igazgatója.
Az izlandi teszt két kísérletből állt, amelyeket a reykjavíki városi tanács és az izlandi nemzeti kormány folytatott. Az előbbiben több mint 2500 ember vett részt, míg az utóbbiban 440, ami együttesen az ország munkaerőjének több mint egy százalékát teszi ki. A dolgozókat 40 órás munkahétről 35 vagy 36 órás munkahétre állították át, a fizetés csökkentése nélkül, és a legkülönbözőbb munkahelyek vettek részt, köztük irodák, óvodák, szociális szolgáltatók és kórházak. Nem minden résztvevő dolgozott hagyományos, kilenctől ötig tartó munkakörben, és a nem hagyományos műszakban dolgozók is részt vettek a programban.
Ezektől a változóktól függetlenül a kísérletek eredményei elsöprően pozitívak voltak. A termelékenység vagy változatlan maradt, vagy ténylegesen nőtt, és a munkavállalók közérzete jelentősen javult. Az érzékelt stressz és a kiégés csökkent, míg az egészség és a munka-magánélet egyensúlya javult, mivel a munkavállalók több időt kaptak a háztartásra, a hobbikra és a családjukra. Mind a vezetők, mind a munkatársak nagy sikerként értékelték a kísérleteket.
A munkahelyek különböző időcsökkentési stratégiákat próbáltak ki, hogy alkalmazkodjanak a rövidebb munkaidőhöz. Ezek közé tartozott a feladatok hatékonyabb delegálása és rangsorolása, rövidebb és célzottabb megbeszélések tartása, és igen, az is, hogy a megbeszélések, amelyek akár e-mailben is zajlottak volna, csak e-mailek maradjanak.
A kísérletek sikere segített az izlandi szakszervezeteknek abban, hogy 2019 óta tartósan csökkentett munkaidőről tárgyaljanak, ami több tízezer tagjukat érinti. A jelentés szerint az ország teljes munkavállalói körének mintegy 86 százaléka most már vagy rövidebb munkaidőben dolgozik, vagy jogosult a munkaidő rövidítésére.
Ez korántsem az első alkalom, hogy a rövidebb munkahét előnyeire hívják fel a figyelmet. Amikor a Microsoft Japánban 2019-ben kipróbálta a négynapos munkahetet, a termelékenység közel 40 százalékkal nőtt. Az új-zélandi Perpetual Guardian cég 2018-ban véglegesen áttért a négynapos munkahétre, miután saját kísérletükben 20 százalékkal nőtt a termelékenység. A vállalatok világszerte újra és újra kipróbálják a rövidebb munkahetet, folyamatosan megerősítve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2018-as jelentését, miszerint a rövidebb munkaidő jellemzően boldogabb és termelékenyebb munkavállalókat eredményez.
Folytatnunk kell ezt az utat, és úgy gondolom, hogy a következő lépés a munkaidő heti 30 órára való csökkentése.
mondta Bjarkey Olsen Gunnarsdóttir izlandi parlamenti képviselő.
(Mashable)
(fotó: pexels – Daria Shevtsova)