„Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája” – írta Weöres Sándor a Galagonya című versében, amelyet óvodás- és kisiskolás korunkban számtalanszor hallottunk, akkor még nem tudva, hogy a vers valójában szerelmi vallomásként íródott.

A hasonlat azonban telitalálat, hiszen az ősszel vörös termést hozó, színes levelekbe öltöző galagonya valóban parázsló színekben pompázik ebben az évszakban. Azonban nemcsak látványa, hanem gyógyhatása is kiváló, számtalan módon felhasználható, és a kertekben is mutatós, ráadásul ültetése és gondozása sem igényel túl sok energiát.

A galagonya (Crataegus) – népies nevén gelegenye, fehértövis, Isten gyümölcse, cseregalagonya – a rózsafélék (Rosaceae) családjába, azon belül pedig a Maloideae alcsaládjába tartozó növény, általában tövises cserje vagy kisebb fa. A Kárpát-medencében négy faja őshonos: az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a fekete galagonya (Crataegus nigra), a rózsaképű galagonya ( Crataegus rhipidophylla) és a cseregalagonya (Crataegus laevigata). A kertészetekből azonban a galagonya őshonos fajainál jóval több, színes és izgalmas változat beszerezhető.

Érdekesség, hogy a legidősebb nyilvántartott galagonyabokor Franciaországban található, és körülbelül 500 éves, így az sem véletlen, hogy eme hosszú életű növényhez számos babona és néphiedelem is társult az idők során. Az ókori rómaiak és görögök a házassággal és a szüzességgel kapcsolták össze, emiatt kapott a menyasszony is galagonyát az esküvőjén. Írországban, ahol a tündérek fájának is nevezik, feldíszítették vele a nászágyat és a gyermekek bölcsőjét is, hogy elűzzék a rossz szellemeket, a germánok pedig a halottak lelkének mennybe jutását remélték tőle. Számos kultúrában szent növényként tisztelik, amely jó termést és szerencsét hoz a gazdáknak, Szent Iván éjszakáján vagy Mindenszentekkor pedig tündérvarázslatban lehet része annak, aki galagonyabokor alá ül.

A néphiedelem szerint a galagonya távol tartja a villámlást is, illetve védi az állatokat a rontástól, így az istállók ajtaja fölé is előszeretettel helyezték. A keresztények viszont a balszerencse és a halál növényének tartották, mivel Krisztus töviskoronája és galagonyából készült. A britek sem viszik be a házukba a növényt, mert ez szerintük is halált jelent.

A galagonya gyógyhatása

A galagonya szerteágazó gyógyhatását már évszázadokkal ezelőtt felismerték a világ több pontján. Pedaniosz Dioszkoridész, görög katonaorvos már az első században említést tett róla, a kínai gyógyászatnak pedig már 659 óta fontos része. Első tudományos összefoglalója a 19. századból, egy Green nevű angol orvostól származik, aki elsőként rendelt el galagonyát szívgyógyászati célokra, gyógyhatásainak többségét pedig ma már klinikai vizsgálatok is alátámasztják. Hazánkban is régóta alkalmazzák a népi és a modern gyógyászatban is, olyannyira, hogy 2015-ben a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya a galagonyát az év gyógynövényének is megválasztotta.

A galagonya jótékony hatásai legfőképpen a benne lévő procianidinszármazékoknak és a flavonoidoknak köszönhetők, amelyek többféleképpen képesek befolyásolni a szív és az érrendszer működését. Ezen kívül a növény tartalmaz még triterpéneket, hiperozideket, rutinokat, vitexineket, cserzőanyagokat, szaponinokat és polifenolokat is.

Szíverősítő és szívnyugtató

A galagonya legfőbb erénye a szívre és az érrendszerre gyakorolt jótékony hatásaiban mutatkozik meg. Vérnyomáscsökkentő tulajdonsága mellett fokozza a szív összehúzódásának erősségét, miközben mérsékli a szívritmuszavar gyakoriságát, ami azért rendkívül pozitív, mert a szívelégtelenségre használt gyógyszerek mellékhatásaként éppen szívritmuszavar léphet fel. A kémiai szerekkel ellentétben a galagonya úgy támogatja a szív működését, hogy közben nem okoz veszélyes ritmuszavart, ráadásul a gyógyszerekkel szemben az esetleges túladagolásnak is jóval kisebb a kockázata.

Az immunrendszer támogatására

Magas antioxidáns-tartalma és gyulladásgátló hatása segít megsemmisíteni az úgynevezett káros gyököket, így szerepet játszhat bizonyos betegségek – például néhány rákfajta, a 2-es típusú diabétesz, az asztma – kialakulásának megelőzésében, segíthet elkerülni a fertőzéseket, valamint a bőr idő előtti öregedését is.

Az erek erősítésére

A galagonya értágító tulajdonságai révén csökkenti az enyhén magas vérnyomást, a koszorúér-szűkületben szenvedő betegeknél javítja a koronáriákban a véráramlást, és segít a vérkeringési problémák enyhítésében, valamint csökkenti a vér koleszterinszintjét, és visszaszorítja a kialakulóban lévő érelmeszesedést.

Emésztési problémákra és gyomorfájásra

A galagonyabogyók magas rosttartalma segíti az emésztést, ezáltal pedig csökkenti a székrekedés kockázatát. Emellett prebiotikumként is működik, vagyis segíti a bélben lévő egészséges baktériumok termelődését.

Szorongás és álmatlanság ellen

A központi idegrendszerre ható nyugtató tulajdonságai miatt segíthet az álmatlanság és a szorongás csökkentésében, ráadásul a hagyományos gyógyszerekkel szemben nem okoz függőséget.

A galagonya ellenjavallata

Bár a galagonyát az egyik legbiztonságosabban alkalmazható gyógynövénynek tartják, néhány dologra érdemes odafigyelni a fogyasztásakor. Leginkább a virágos hajtásvég, a levelek és a virágok túlzott fogyasztása okozhat hányingert és emésztési panaszokat, amelyek az adagok mérséklésével maguktól megszűnnek.

Túladagolás, allergiás érzékenység esetén izzadás, kiütések, fáradtság, fejfájás, légzési nehézségek és alvásproblémák fordulhatnak elő, ilyen esetekben is a fogyasztás mérséklése vagy felfüggesztése javasolt.

Nem ajánlott a fogyasztása terhes és szoptató nők, valamint bétablokkoló és digitalis hatóanyagú gyógyszereket szedők számára sem. Utóbbiak esetében a már kialakult, gyógyszerezést igénylő szívbetegség miatt mindenképpen szakorvosi konzultáció szükséges a galagonya fogyasztása előtt.

Galagonyatea és egyéb felhasználási lehetőségek

A galagonya termését általában nem fogyasztják nyersen, azonban készíthetünk belőle lekvárt, tinktúrát, húsokhoz mártást, zselét, szörpöt vagy teát is, valamint a méze is kiváló. A bogyókon kívül ehető még a növény levele és a marcipánízű virága is, virágzó ágvégét is tinktúrában vagy teaként szokták fogyasztani. Aki pedig nem akar az elkészítéssel bíbelődni, annak a termés porított változatát tartalmazó galagonyakapszula ajánlott. 

Galagonyatea készítése

Virágzó ágvégből:
1 evőkanálnyi virágzó hajtást 2dl vízzel leforrázunk, majd állni hagyjuk 10 percig. Ezután leszűrjük, és máris fogyasztható, mézzel vagy cukorral tetszőlegesen ízesíthető.

Érett termésből:
2 evőkanálnyi bogyót 2dl vízben pár percig forralunk (ha szárított bogyóval dolgozunk, akkor előtte 1–2 órára áztassuk be), majd langyosan leszűrjük. Tetszőlegesen édesítővel, mézzel vagy magában is fogyasztható. 

A galagonya kulináris felhasználása

A növényt a világ számos pontján használják a konyhában is. A közönséges galagonya terméséből az Egyesült Királyságban zselét vagy házi bort készítenek, de fiatal levelei és virágbimbói salátákhoz is adhatók. A mexikói galagonya (Crataegus mexicana) gyümölcseit tejocote-nek hívják, és nyersen, főzve, lekvárként fogyasztják, valamint puncs- és cukorkaalapanyagként is felhasználják. A kínai galagonya (Crataegus pinnatifida) 4 centiméteres terméséből szintén lekvárokat, zselét, szószt, gyümölcs- és alkoholos italokat készítenek, valamint többféle kínai rágcsálnivaló alapanyaga is.

Galagonyás almaszósz

Hozzávalók:
– 300 g galagonyabogyó
– 300 g alma
– méz, ízlés szerinti édesítő
– víz

Elkészítés:
Mossuk meg a galagonyabogyókat, az almákat hámozzuk meg, kockázzuk fel, és tegyük hozzá a galagonyához! Ezt tegyük fel annyi vízben főni, amennyi éppen ellepi, ízesítsük mézzel vagy cukorral! Ha a gyümölcs megfőtt, passzírozzuk át közepesen sűrű szűrőn, és már tálalhatjuk is húsok mellé vagy desszertekhez is.

Faipari felhasználása

A galagonya fája kemény, ellenálló, finom szerkezetű és könnyen fényezhető. Legfőképpen apró cikkeket, például szerszámnyeleket, gereblyefogakat, pálcákat készítenek belőle.

Ha magunk gyűjtjük a galagonyát

Mint minden vadon élő növény, úgy a galagonya esetében is figyeljünk arra, hogy permetmentes, nagyobb utaktól és forgalomtól messzebb eső helyekről gyűjtsük! A szedéshez szükségünk lesz egy vastag kesztyűre is, ugyanis erős tüskéi igen fájdalmas szúrásokat okozhatnak.

A galagonya virágos hajtásait az első bimbók nyílásakor, májusban és júniusban gyűjtsük, a pirosra színeződött termést az első fagyok előtt, októberben, novemberben szedjük!

Figyelem! Hazánkban a fekete galagonya (Crataegus nigra) fokozottan védett, nem gyűjthető. Természetvédelmi értéke 100.000 forint.

A galagonya ültetése és gondozása

A galagonya ideális növény kisebb és nagyobb kertekbe is. Melegkedvelő, jól bírja a szárazságot, ellenáll a betegségeknek, és köves, sivár talajon is remekül megél. Tavasszal a gyönyörű virágai, ősszel pedig a színes lombjai és vörös termése miatt nyújt káprázatos látványt, így nemcsak számos gyógyhatása miatt, hanem dísznövényként is kiváló választás. Ezen kívül virágai méhlegelőként, tüskés ágai pedig a madarak számára remek búvó- és fészkelőhelyként szolgálhatnak, utóbbiak a termést is előszeretettel fogyasztják.

A galagonyát ősszel vagy tavasszal érdemes elültetni, amikor nyugalmi állapotban van. Első lépésként mindenképpen gondoljuk át, hogy milyen szerepet szánunk neki a kertünkben – cserjét vagy kis fát szeretnénk-e nevelni belőle, esetleg mutatós, sűrű élősövényt –, és ennek megfelelően válasszuk ki az ideális fajtát!

Ültetéshez ássunk egy körülbelül kétszer akkora gödröt, mint a gyökérlabda, majd a kiásott földhöz keverjünk komposztot! Ezután vegyük ki a galagonyát a tartójából, majd helyezzük be a gödörbe úgy, hogy a gyökérlabda felső széle a talajszínen legyen! Ezután töltsük vissza a komposzttal kevert földet, óvatosan tömörítsük, alakítsunk ki egy öntözőtányért, és bőségesen locsoljuk meg! Amennyiben szabad gyökerű galagonyát vásároltunk, ültetés előtt áztassuk be a növényt egy vödör vízbe körülbelül fél órára. A növények közötti ideális távolság 2–3 méter.

Galagonya sövényként

Tüskéi és sűrű ágai miatt akár kerítést helyettesítő sövényként is ültethetjük kertünkbe a galagonyát. Az eljárás itt is ugyanaz, azonban ebben az esetben méterenként öt–nyolc növényre lesz szükségünk, így érdemesebb gödrök helyett árkot ásnunk, és ültetéskor egy kifeszített zsinór segítségével tartani az egyenes sort.

Galagonya nevelése magról

Ez a módszer a kifejezetten türelmes emberek számára ajánlott, ugyanis elég sok idő kell ahhoz, hogy a magok csírázásnak induljanak. Először is fontos, hogy megfelelően érett termést gyűjtsünk be a művelethez. Ha elég bogyót szedtünk, tegyük be egy vödörbe, majd törjük össze és pépesítsük őket. Ezután egy szita segítségével válasszuk szét a törmeléket és a magokat, amelyeket alaposan átmosunk!

Ezután a magokat keverjük össze egyenlő részben homokkal vagy homok és komposzt keverékével, válasszunk egy cserépedényt, amelynek az aljába köveket teszünk, majd erre tegyük a homok és a mag keverékét! Ezután az egészet fedjük be 2–3 centiméter vastagon homokkal! Most már „csak” körülbelül 1,5 év várakozásra van szükség, hogy kikeljenek a palánták. Ez alatt az idő alatt természetesen öntözzük meg vízzel, ha nagyon száraznak tűnne az ültetőközeg!

Amikor a magok a csírázás jeleit mutatják, készen állnak a kiültetésre. Ekkor egy 1 literes edénybe három magot helyezünk el, majd 1 cm vastag komposzttal befedjük őket. A növekvő palánták közül érdemes mindig kiszedni a gyengéket, hogy az erősebbek jobban tudjanak növekedni. Ezután a következő évben el is ültethetjük az innentől már gyorsan növő galagonyát a kertünkben.

Gondozása

A galagonya igen egyszerűen gondozható növény. Ha természetes bokrot szeretnénk, akkor metszést sem igényel, ám ha fát akarunk belőle nevelni, akkor az első években rendszeresen kell alakítanunk a formáját az alsó ágak levágásával és a megfelelő „lombkorona” ágrendszerének kialakításával.

Ha sövényként ültetjük, akkor évente egyszer mindenképp meg kell metszeni, azonban ha gyönyörködni szeretnénk a virágzásában, akkor mindig csak elvirágzás után vigyük végbe a műveletet!

Összegezve: ha szeretnénk egy gyorsan növő, ellenálló, kevés gondozást igénylő mutatós növényt a kertünkbe, amelynek szinte minden része fogyasztható, és ráadásul számos jótékony hatása van, akkor mindenképpen érdemes beszereznünk egy – vagy több – galagonyafajtát.  

Természeti kincseink védelme és fenntartása a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági rendezvény egyik kiemelt témája volt. A Your Planet kiállítás 18 szigetből álló tárlata több mint 6500 négyzetméteren kapott helyet, és különleges vizuális megoldásokkal tette kézzelfoghatóvá a fenntarthatósági és környezetvédelmi kihívásokat, melyekkel az élővilággal együtt szembe kell néznünk.

Kiemelt kép: Canva