A klímaváltozás által okozott szélsőséges időjárási események következményeit a városokban és a vidéken élő emberek is egyre gyakrabban tapasztalhatták az elmúlt években. Hosszabb aszályosabb periódusok, villámárvizek, hőhullámok, amelyeket gyakorlatilag extrém időjárási eseménynek tulajdoníthatunk napjainkban. Ezek a jelenségek, az utóbbi években egyre több alkalommal okoztak súlyos károkat, továbbá a jelenlegi prognózisok szerint ezek gyakoribbá válhatnak, nemcsak hazánkban, hanem globális viszonylatban is. Magyarország éghajlatát illetően a nyár a legcsapadékosabb időszak, azonban annak időbeli eloszlása a szélsőségek felé megy el. A klímamodell szimulációk szerint ebben az évszázadban növekedni fognak a szélsőséges csapadékesemények, mind az intenzitásukat, mind a gyakoriságukat illetően. 

Mi is az a villámárvíz? 

Villámárvíz alatt azt értjük, hogy nagyon rövid idő alatt meglehetősen nagy mennyiségű csapadék hullik le egy adott területen. Kialakulásuk és lezajlásuk csak néhány órán keresztül áll fenn, térbeli kiterjedést illetően 10-200 km2-nyi területre koncentrálódik, éppen ezért nagyon nehéz előrejelzni. Általában konvektív eseményekhez köthető, mivel pár óra alatt több 10 mm csapadék hullik le, és ezt sok esetben nem tudja elvezetni a felszín ilyen gyors ütemben. Továbbá jelentős befolyást gyakorol a villámárvizekre a vegetáció típusa és sűrűsége, a talajtípus és a talaj víztartalma, mivel ezek mind fontos szerepet játszanak a vízelvezetésben. 

Milyen problémákat okozhatnak?

A villámárvizek meglehetősen gyorsan alakulnak ki, nagy sebességgel mozognak, azonnali hatalmas pusztítást eredményezhetnek, utakat, hidakat, házakat tehetnek tönkre, mezőgazdasági veszteségek léphetnek fel, fertőzések, betegségek alakulhatnak ki. A hegyvidéki és lejtős területeken még erősebb pusztító hatása lehet, hiszen ilyenkor jelentős hordalékszállítás alakul ki (1. ábra). A villámárvizek következtében a hirtelen jött vízmennyiséget nem képes elvezetni a felszín, továbbá a talajba való beszivárgás több időt vesz igénybe, mint amilyen intenzitással hullik ekkor a csapadék. 

Fokozottan veszélyeztett területeknek tekinthetők a hegy- és dombvidéki régiók, ahol kisebb vízfolyások találhatóak, hiszen a kisebb patakok szűk medre nem képes elvezetni a néhány óra alatt lehulló több 10 mm csapadékot, ezért áradás léphet fel az adott területen (2. ábra). 

Villámárvizek Magyarországon

Idén áprilisban és májusban jelentősebb csapadék csak az országhatáron kívül esett, ami azzal magyarázható, hogy a nagyobb távolságokról, nyugat, északnyugat felől Magyarországra érkezett frontokból már a haladásuk során kihullott a csapadékmennyiség nagy része. Továbbá a dél felől érkező nedves, meleg levegőt hozó ciklonok nem tudtak betörni az országba, mivel az északnyugat felől érkező hideg, száraz levegő ezt elsodorta. Ennek következtében hazánkban nagy területen és több hétig fennálló aszály alakult ki. Ezzel szemben júniusban Európa időjárását több, különböző méretű és intenzitású ciklon határozta meg, amelyek több helyen heves zivatarokat, villámárvizeket okoztak.
A tavaszi aszályos periódust júniusban és júliusban villámárvizek sorozata követte. Hazánkban több helyen előfordult, hogy néhány nap alatt 1 havi csapadékmennyiség is lehullott. 

Az utóbbi években egyre több alkalommal előforduló villámárvizek, és az általuk kialakult belvizek is hatalmas problémát okoztak. Az idei évben több villámárvíz (ún.: flash flood) is előfordult hazánkban, amelyre már a korábbi években is láthattunk példát, de napjainkban egyre gyakrabban hallhattuk, tapasztalhattuk, és a továbbiakban is a legnagyobb problémát okozhatja hazánkban. 

 Június 26-án az Északi-középhegységben alakultak ki zivatarok, amelyeket heves felhőszakadás kísért, több helyen villámárvíz alakult ki. Miskolcon a Szinva patak medre gyorsan megtelt és megáradt (3. ábra). Ezen a napon több szupercellás zivatar is kialakult a késő délutáni, esti órákban.

Július 24-én hazánktól délnyugatra sekély ciklon alakult ki, amelynek középpontja környezetében Olaszország felett zivatarok alakultak ki. Ez a sekély ciklon húzódott hazánk fölé péntek este, amelynek következtében extrém mennyiségű csapadék zúdult le Zala megye több településére. Több helyen kettő, de volt, ahol háromhavi csapadékmennyiség zúdult le 24 óra alatt (4. ábra).

Mi várható a villámárvizeket illetően? 

Magyarország éghajlatát tekintve a nyár a legcsapadékosabb évszak, és az egyszerre nagyobb mennyiségű csapadék lehullása is erre a peridósra jellemző általában. Az elmúlt években gyakoribbá vált az egy nap alatt lehulló jelentős csapadékú (> 10 mm) napok száma és ez úgy néz ki, hogy a jövőben egyre inkább fokozódhat. A villámárvizeket nem könnyű előrejelezni, mivel hirtelen alakulnak ki, és gyors lezajlásúak. A csapadék jövőben valószínűsíthető tér- és időbeli eloszlásáról információt kaphatunk a klímamodell szimulációkból. Magyarországon a 21. század során a becslések szerint gyakoribbá válnak a szélsőséges csapadékesemények, mind az intenzitásukat, mind a gyakoriságukat tekintve.