A globális szén-dioxid-kibocsátás 2,8 százalékáért a repülés felel. Egyértelműen az iparág egyik legfontosabb célja a kibocsátás drasztikus csökkentése, illetve teljes eltörlése, a feladat pedig nem kicsi: becslések szerint 2050-re évi 10 milliárd utast kell évente kiszolgálnia az ágazatnak.

A mai kibocsátási sztenderdekkel számolva ez három évtized alatt 21,1 gigatonna szén-dioxid keletkezésével jár. A helyzet egyik megoldási lehetősége szerint az üzemanyag 65 százalékát fenntartható típusúval váltják ki, ezen felül az új meghajtási technológiák alkalmazása 13, a hatékonyság javítása pedig 3 százalékot tud a helyzeten javítani.

A fenntartható repülőgép-üzemanyag akár 80 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a fosszilis üzemanyag használatához képest. Mindez körülbelül háromszor annyiba kerül, mint fosszilis alapú társa, és kevés is áll belőle rendelkezésre.

Amíg a kevésbé káros üzemanyag nem válik általánossá, a repülőre ülők megpróbálhatják enyhíteni utazásuk hatását kompenzációs rendszerekkel. Ezek a rendszerek a szén-dioxid-kibocsátást olyan projektek finanszírozásával kompenzálják, melyekben faültetéssel, szélerőművek létrehozásával vagy metánmegkötéssel csökkenthető az ember negatív hatása környezetére.

Míg a bioüzemanyag várhatóan a légi közlekedés zöld forradalmának főszereplője lesz, az alternatív technológiák fejlődése is gyors ütemben halad, különösen az 1000 mérföld alatti hatótávolságú repülések piacán.

Európa legnagyobb repülőgépgyártója, az Airbus a hidrogénre fogad. A hidrogén széles körű elterjedése előtt azonban még számos akadály áll. A repülőterek nem rendelkeznek például a tároláshoz és a felhasználáshoz szükséges infrastruktúrával.

További alternatívát jelent, hogy már sorozatgyártásban is elérhető teljes mértékben elektromos repülőgép, amelynek teherszállító változata is létezik.

(Forrás: infostart.hu Kép: pexels.com)