Mára az ország jelentős területére jeleztek ónos esőt. Ónos eső idején jégpáncél alakul ki a felszínen, az eső azonnal lefagy, így rendkívül csúszóssá teszi az utakat, jégpálya lesz a járdákból is. Mit érdemes tudni erről a jelenségről? És hogyan jön ide az ón?
Az ónos eső vagy ólmos eső vegyes halmazállapotú, túlhűlt vízcseppekből álló csapadékfajta, amely a talajra hullva azonnal megfagy, és a jéghideg folyadékcseppekből kemény jégbevonat képződik – írja a Wikipédia.
Létrejöttéhez különleges légköri feltételek szükségesek. Amikor ugyanis az ónos eső elkezd esni a felhőkből, valójában még nem eső, hanem hó hullik. Ahhoz, hogy ónos eső legyen belőle, az kell, hogy a felső és az alsó hideg légrétegek közé beszoruljon egy 0 Celsius-foknál melegebb réteg. Amikor a hó ezen áthalad, megolvad, majd a talajközeli hideg légrétegben visszahűl, földet érésekor pedig azonnal szilárd halmazállapotúvá válik, azaz megfagy.
És hogy jön ide az ón?
Szerencsére nem kell tartanunk attól, hogy ón vagy ólom hullik a fejünkre. Az ónos vagy ólmos eső elnevezés valószínűleg azzal állhat összefüggésben, hogy e fémek fizikai tulajdonságai (nehéz súlyú, olvadékony, ezüstös csillogású) tükröződnek a jeges és csillogó bevonatot képző ónos esőben. E sajátos elnevezések a magyar elme szüleményei, más nyelvekben ugyanis inkább fagyott, darás vagy túlhűtött esőnek nevezik a jelenséget.
Borítókép: canva.com
