Többször vetült már a világra egy nukleáris háború rémképe, mégis eddig minden alkalommal megúsztuk a katasztrófát. A Penn State Főiskola kutatóinak frissen megjelent tanulmánya viszont egy balul sikerült szcenáriót vesz alapul azt vizsgálva, milyen esélyeink maradnának az élelmiszertermelésre egy globális léptékű atomkatasztrófa után.
A tanulmány szerint a magasabb szélességi körökön fekvő országokban – mint például az atomhatalmak, az Egyesült Államok és Oroszország – a nukleáris tél következményeképp lényegében megszűnne a mezőgazdasági termelés. Bár azt gondolhatnánk, hogy ennek a sugárzás lehetne az oka, valójában a hőmérséklet drasztikus csökkenését nem vészelné át a mezőgazdaság.
Kapcsolódó bejegyzések
A sarkvidékig érnek az orosz-ukrán háború hullámai
Az ukrajnai háború klímaügy szempontjából egyik legnegatívabb hatása a hadi kiadások emelkedése mellett az, hogy világszerte megnyirbálta az orosz részvétellel zajló kutatási együttműködéseket, így az északi-sarki, kiemelten fontos tudományos munkát is.
Egy nukleáris háború a felső légkörbe juttatott korom miatt több évre globálisan blokkolná a napfényt, és a bolygó nagy részét fekete felhőkkel borítaná be, a talaj pedig a bolygó jelentős részén permafroszttá változna. Azt azért fontos leszögezni, hogy ez az állapot a kutatók szerint nagyjából 4000 atombomba felrobbanása esetén várható.
Daniel Winstead, a tanulmány egyik szerzője külön felhívja rá a figyelmet, hogy kutatásuk több mint két évet ölelt fel, és csak pusztán a véletlen műve, hogy épp akkor jelent meg, amikor az ukrajnai invázió bekövetkezett, illetve Oroszország megemelte nukleáris készültségi szintjét.
A tanulmány szerint egy jelentősebb nukleáris háború eredményeképp az Egyenlítő közelében a fényszint nem érné el a normális 40%-át, a sarkok közelében pedig akár 95%-os is lehetne a csökkenés. Ezzel párhuzamosan nem csak a hőmérséklet, de a csapadék is drasztikusan csökkenne világszerte.
Az élelmiszer-termelésre csak a trópusi erdők környékén mutatkozna némi remény, de ez csupán korlátozott mértékű lenne, melyet gyűjtögetéssel kellene kiegészíteni. A kutatók számos trópusi növényfajt vizsgáltak abból a szempontból, hogy mennyire ellenállók és mennyire lennének alkalmasak a termesztésre egy ilyen helyzetben.
Michael Jacobson, a tanulmány társszerzője szerint a világ trópusi erdei számos alulhasznosított növényt és erőforrást rejtenek. Ezek megismerése azért is nagyon lényeges, mert új perspektívát kínálhatnak az élelmiszerbiztonság terén.
A nukleáris háború veszélyétől függetlenül számos más egzisztenciális fenyegetés is létezik, nem utolsósorban az éghajlatváltozás. Az élelmiszerbiztonság egyértelműen az emberiség egyik legnagyobb kihívása a következő évtizedekben. Ehhez elengedhetetlen, hogy jobban megértsük élelmiszer-termelésünket, ellátási és értékláncainkat, hogy kevésbé legyenek sebezhetőek és alkalmazkodóképesebbek legyenek válságok idején.
– tette hozzá Jacobson