A Holnapután legfrissebb adásában a klímacsúcsokkal foglalkoztunk. Tavaly, a brazíliai Belém adott otthont a COP30-nak, ahol vendégem, Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója, klímapolitikai szakértő is részt vett. Részben erről az eseményről, részben a találkozók történetéről, legfontosabb mérföldköveiről és a jövő kilátásairól beszélgettünk.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének keretében 1995 óta minden évben megrendezik az úgynevezett Részes Felek Találkozóját vagy Felek Konferenciáját (Conference of the Parties, COP). Ezeken a találkozókon az elmúlt évtizedekben óriási előrelépéseket tettek a klímaváltozás megfékezésére, ami még akkor is igaz, ha a jelenlegi helyzet alapján egyelőre nem túl rózsásak a kilátásaink.
A beszélgetés során végigtekintettünk a legfontosabb csúcsokon, melyek közül kiemelkedik a COP21, azaz a 2015-ben Párizsban lezajlott konferencia. Itt született meg a Párizsi Megállapodás, amelynek célja a globális felmelegedés 1,5, illetve 2 Celsius-fok alatt tartása.
Vendégem, aki az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét január óta ellátó Ciprus klímapolitikai csapatával vett részt a belémi csúcson, arról is beszélt, hogy bár a közvélemény gyakran elégedetlen a klímacsúcsok eredményeivel, a diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően a korábban jósolt 4–5 Celsius-fokos melegedés helyett jelenleg 2,1–2,8 Celsius-fok körüli érték várható, amennyiben az országok betartják vállalásaikat.
Ez persze még mindig messze van az 1,5 Celsius-fok céltól, de a 2 Celsius-fok elérése innen már nem lehetetlen. Szakértő vendégem aláhúzta, hogy bár a folyamat lassúnak tűnhet, minden tized fok különbségnek óriási jelentősége van az éghajlati rendszerek stabilitása szempontjából.
A klímacélok eléréséhez persze az is szükséges, hogy a klímapolitikai kérdésekben folytatódjon a nemzetközi együttműködés. Ez a brazil csúcs előtt látszólag veszélybe került, ugyanis az Egyesült Államok lemondta a találkozón való részvételét. Ennek ellenére, többek között épp az Európai Unió szokásosnál határozottabb fellépésének köszönhetően, a tanácskozás végül megegyezéssel zárult, és úgy tűnik, a nemzetközi együttműködés sem kérdőjeleződött meg.
Az adásból arról is képet kaphatunk, hogy miként fest egy klímakonferencia egy átlagos napja, és hogy mitől volt különösen érdekes a tavalyi rendezvény.
A borítókép: Schaffhauser Tibor
