A világtengerek 30%-ka természetvédelmi terület lehet 2030-ra, ehhez már csak el kell fogadni az ENSZ új egyezményét – írja a Qubit.
Augusztus 26-áig tart New Yorkban az a kormányközi tanácskozás-sorozat, amelynek célja, hogy egy régóra várt szerződést hozzanak tető alá: a bolygó utolsó igazi vadonját, az egyetlen állam felségterületéhez sem tartozó tengerek védelmét célzó, kötelező érvényű nemzetközi egyezményt.
A nyílt tengerek a közlegelők tragédiájának megtestesítői. Mivel nem tartoznak senkihez, büntetlenül és felelőtlenül bánnak velük. Közös irányítási mechanizmusra van szükségünk az óceánok számára, hogy a senki vizei mindenki vizeivé válhassanak, egyben mindenki legyen értük felelős.
– mondta Marco Lambertini, a WWF International főigazgatója
Ahogy a Guardian írja, a nyílt tengerek, amelyek az országok felségvizein kívül fekszenek, és az óceán kétharmadát teszik ki, létfontosságú szerepet játszanak a halászat fenntartásában, a bolygó egészsége szempontjából létfontosságú ökoszisztémák élőhelyeinek biztosításában és az éghajlati válság hatásainak enyhítésében. Ezen területeknek azonban csupán a 1%-a áll jelenleg védelem alatt.
Számos civil szervezet komoly erőfeszítéseket követel és a maguk eszközeivel próbálják rávenni az országokat az együttműködésre. Eddig nagyjából 49 ország, köztük az EU összes tagállama valamint az Egyesült Királyság deklarálta, hogy az ambiciózus eredményekért fog dolgozni és 2030-ra a szóban forgó vizek 30%-át szigorú szankciókkal szabályozott természetvédelmi területté nyilvánítja. Ez azonban nem sokat ér, ha nem születik kötelező érvényű nemzetközi egyezmény az ügyben.
Júniusban António Guterres, az ENSZ főtitkára az ENSZ óceánokkal foglalkozó konferenciáján „óceáni vészhelyzetet” hirdetett, és felvetette, hogy egyes kormányok „önzése” akadályozza a nyílt tengeri szerződés megkötésére irányuló erőfeszítéseket.