Egyre többen játszunk el a gondolattal, hogy a növényi alapú étrend felé forduljunk. Ennek számos előnye mellett azonban van egy nagy hátránya is, amelyre csak mostanában kezdett el igazi válaszokat keresni az élelmiszeripar. A hús alapú termékeknek ugyanis nem igazán léteznek megfelelő és megfizethető növényi alapú alternatívái.

Szerencsére a helyzet napról napra jobb, egyre több és egyre elérhetőbb árú, állati eredetű összetevőktől mentes terméket vásárolhatunk. De mi a helyzet a szilveszteri bulik elmaradhatatlan összetevőjével, a virslivel? Létezik már belőle olyan változat, amely valódi alternatívát nyújt? A szerkesztőségi tesztelés során ennek próbáltunk utánajárni.

Mit nevezünk pontosan virslinek?

A virsli eredete a homályba vész, de a Büvős Szakács egyes forrásai szerint már a középkorban létezett. A modern kori virsli őse a 19. századi Frankfurtban jelent meg, ezt a bécsi változat követte. A vörös áruk csoportjába tartozó, pépesítéssel készülő húskészítmény a 20. században lett igazán ismert és közkedvelt étel. Ekkor kezdték világszerte fogyasztani, fokozatosan számos fogás összetevőjeként elterjedt.

A tömegtermeléssel azonban felhígult az eredeti receptúra. Az eredeti frankfurti receptben 70–75% száraz marha- és/vagy sertéshúshoz 25–30% kemény hátszalonna, illetve az elkészítés során a péphez 20–25% jég került. Ehhez képest ma már ritkán készül olyan minőségű és mennyiségű alapanyagokból, mint hajdanán. A termék ára árulkodó lehet. Azonban még a drága virslik esetében is előfordul, hogy gyengébb minőségű hús kerül a pépbe, amit sokszor már nem is a hagyományosnak számító juhbélbe töltenek. A szárnyashúsból készült változatokra pedig szót vesztegetni is kár. Ezzel együtt a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza, hogy milyen készítmény nevezhető virslinek, de a kritériumok sokak szerint túlságosan engedékenyek.

A mi versenyzőink

A rövid kitekintés után térjünk vissza a növényi alapú virslikhez! Az talán az eddigiekből is nyilvánvaló lehet, hogy ezeket a készítményeket tévedés lenne virslinek nevezni, az egyszerűség kedvéért mégis így hivatkozunk majd a versenyzők egy részére. Azért nem mindegyikre, mert az 5 tesztelt termék közül csupán 3 tartja magát virslinek, a másik két ringbe szálló egy növényi bratwurst és egy chorizo volt. Az utóbbiakhoz némi magyarázat is tartozik. A tesztelés során – bár ezt külön nem pontoztuk – a hozzáférhetőséget is figyelembe vettük. Előnynek értékeltük, ha nem kell túlságosan sok kört futni a megvásárlásukhoz. Noha több élelmiszerláncnak vannak már saját növényi alapú virslijei, ezek most nem kerültek az asztalunkra.

A beszerzés nehézségeiről összességében elmondható, hogy a mindennapokban meglátogatott élelmiszerboltokban, bioboltokban és drogériákban – néha kis szerencsével – fellelhetők az elemzett termékek, túlzottan nagy választék azonban még nincs belőlük.

A tesztben részt vevő termékek az alábbiak voltak:
dm vegán bratwurst,
Well-well szója frankfurti virsli,
Alnatura szejtán-tofu bécsi virsli,
dm szejtán bratwurst – chorizo stílusú,
Lunter tofu füstölt virsli.

A teszt

A tesztelés során összesen 20 pontot osztottunk ki. 5–5 pontot kaptak az egyes termékek ízük, állaguk, külalakjuk és illatuk alapján. Minél jobban hasonlított egy-egy termék a valódi húsból készült változatra, annál jobb értékelést kapott. Azt viszont már az elején el kell mondanunk, hogy a termékeket (egy kivételével) sütni, nem pedig főzni ajánlotta a csomagolásuk. Tehát már ebben jelentős az eltérés a hagyományos virslivel szemben, melyet egyébként nem főzni, csak melegíteni kell a vízben, esetleg gőz felett.

1. helyezett: dm szejtán bratwurst – chorizo stílusú, 1099 Ft (8450 Ft/kg)

Meglepetésünkre a tesztünket nem egy „klasszikus” virsli, hanem egy kolbász nyerte. A dm szejtános chorizója szinte állva hagyta a mezőnyt, és minden tesztelőtől kiemelkedő pontszámokat kapott. Az egyetlen versenyző volt, amely 4-esnél rosszabb részpontszámot senkitől sem kapott.

Amellett, hogy kellemesen fűszerezték, alig-alig érződött át az alapízen a húshelyettesítő összetevők íze. A termék minőségére jellemző, hogy az állaga helyenként teljesen olyan volt, mintha valóban húson rágódnánk, kolbászosan darabos volt, de épp csak annyira, amennyire egy valódi kolbásztól elvárható lenne.

Íz: 4,25; illat: 4,25; állag: 4,5; külalak: 4,25. – Összesítve: 4,3.

Ennéd-e szilveszterkor? IGEN!

2. helyezett: Lunter tofu füstölt virsli, 880 Ft (4400 Ft/kg)

A szlovák Lunter terméke lett a második helyezett, megvédve a virslik becsületét. A termék kicsomagolva megszólalásig hasonlít egy valódi virslire, sőt az illata is igencsak hívogató. A legnagyobb negatívumként egyöntetűen azt nevezték meg a tesztelők, hogy a virsli műbélbe van csomagolva.

Ha ez a felesleges műanyaghámozás nem lenne (egyébként szépen lejön, nem tépi szét a virslit), akkor talán a dobogó csúcsára is felállhatott volna, bár ízben egyértelműen jobb a chorizo kolbászka. Igencsak meggyőző viszont az ára: a húsból készült virslik prémium kategóriájában versenyez, de a növényi megoldások között kifejezetten kedvezőnek számít.

Íz: 3,5; illat: 5; állag: 4,5; külalak: 3,5. – Összesítve: 4,1.

Ennéd szilveszterkor? IGEN!

3. helyezett: Well-well szója frankfurti virsli, 980 Ft (4900 Ft/kg)

Nagy szakadék tátong a dobogó első két helyezettje és a többi versenyzők között, így bár a Well-well füst ízesítésű frankfurtija bronzérmes lett, ebből nem feltétlenül következik az, hogy fogyasztásra javasoljuk. Ízében és illatában is jelentősen le van maradva a fenti versenyzőktől.

Erénye viszont, hogy még a fogyasztható kategóriába lehet sorolni, és ha szilveszterkor nem enni, csak nézni szeretnénk a virsliket, akár ajánlható is.

Íz: 2,5; illat: 3; állag: 2,75; külalak: 4; – Összesítve: 3,1.

Ennéd szilveszterkor? NEM!

4. helyezettek: Alnatura szejtán-tofu bécsi virsli, 1210 Ft (7118 Ft/kg) és dm vegán bratwurst,1199 Ft (4796 Ft/kg)

A mezőny végén holtverseny alakult ki két meglehetősen gyenge versenyző között. Ezek fogyasztását jó szívvel senkinek nem ajánlanánk. A bratwurst túlfűszerezett álcája mögül kikandikál a meglehetősen kellemetlen alapíz, ez pedig jóval kevesebb fűszerezéssel az Alnatura termékéről is elmondható. Ha a mustárt nem mártogatásra használjuk, hanem isszuk a virsli és a kolbász mellé, akkor esetleg rendben lehetnek.

Igazából mindkét termék pontszámát a külalakjuk húzta fel valamelyest, ezekről is elmondható, hogy ha csak néznénk és nem ennénk őket, akkor elférnének a szilveszteri buliban. Mindenesetre vendégségbe menni ilyennel már-már a sértés határát súrolja.

Alnatura szejtán-tofu bécsi – Íz: 2; illat: 2; állag: 2,75; külalak: 3,75. – Összesítve: 2,6.
dm vegán bratwurst – Íz: 2; illat: 2; állag: 2,75; külalak: 3,75. – Összesítve: 2,6.

Ennéd szilveszterkor? EGYIKET SEM!

Összegzés

Bár a növényi étrendet követők egy része tartózkodik attól, hogy húsra emlékeztető élelmiszereket fogyasszon, a nagy többség számára a megszokott ételek növényi másai jelenthetik az első lépéseket egy fenntarthatóbb étrend felé. Itt sem mindegy azonban, hogy melyik termékkel kezdünk.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy a tárgykörben még igen gyakran belefuthatunk olyan termékekbe, amelyek fogyasztásához nagyon elkötelezettnek kell lennünk, mert ízük, esetleg állaguk is rettenetes. Épp ezért a legfontosabb az, hogy egy-egy kellemetlenebb élmény után is maradjunk nyitottak, és ne könyveljük el az összes növényi virslit, kolbászt rossznak!