Az ember kezdettől fogva fürkészte a csillagos eget. Érdeklődésünk az évezredek folyamán előbb hiedelmekhez kötődő, vallásos színezetet, később tudományos keretet kapott. Mára az űrkutatás ott tart, hogy több milliárd fényévnyi távolságba tudunk tekinteni, és képesek vagyunk eljutni más égitestekre is. A csillagászat jelenéről és jövőjéről, no meg arról, hogy a klímaválságra válasz lehet-e egy másik égitest kolonizálása, Kiss László csillagásszal beszélgettünk.
Új űrverseny
A 20. század és egyben az űrkutatás egyik meghatározó korszakát jelentette az űrverseny, mely során a két szuperhatalom vetélkedett egymással. Ennek legkésőbb az 1980-as évek végén – a Szovjetunió felbomlásával – vége szakadt. A versenyből az Egyesült Államok jött ki győztesen, és bár néhány évig úgy tűnhetett, hogy igaza lesz Francis Fukuyamának a történelem végét illetően, elég hamar kiderült, hogy tévedett. Egyre több ország jelent és jelenik meg ma is az űrkutatás porondján, és ahogy vendégem mondja, amit ma az űrben látunk, az lényegében a földi geopolitikai folyamatok tükröződése.
Vendégem Kiss László csillagász, fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, aki egyben a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke is.
Az olyan új szereplők mellett, mint Kína vagy India, a 2010-es évekre kézzelfoghatóan megjelent a teljesen új dimenziót jelentő magántőke. A szegmenst egyelőre főként amerikai vállalatok dominálják, például a SpaceX vagy a Blue Origin. Kiss szerint e szereplők megjelenése és bizonyos feladatok kiszervezése számukra abból a szempontból mindenképpen előny, hogy sokkal gyorsabb fejlesztésre képesek.
Lehet-e B opció a Mars?
Mindent azonban ők sem képesek megtenni. Elon Musk nemrég arról beszélt, hogy egymilliós várost kellene létesítenünk a vörös bolygón, ezzel egy önfenntartó marsi civilizációt hozva létre. Mindezt azért, mert szerinte mielőbb több bolygós fajjá kell válnunk, ugyanis az intelligens élet csak rövid ideig húzhatja, ha nem tud terjeszkedni. Az elképzelés azonban több szempontból is sántít. Az első és legnyilvánvalóbb probléma, hogy ha a Föld ma több mint 8 milliárdos lakosságából egy szűk Pest-megyényi embert átviszünk a Marsra, ezzel még nem mentettük meg az itt maradókat: a fővárost, a teljes magyar vidéket és minden más ország összes további polgárát. Ha ezen a morális aggályon felül is tudnánk emelkedni, még mindig ott lenne jó néhány technikai akadály.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi áll a sarki fény jelensége mögött?
Az elmúlt időszakban hazánkból is látható volt a csodás égi jelenség, amelynek kapcsán félreértések és téves információk kaptak szárnyra. Ezeket tisztázzuk!
Kiss László az adásban megvilágítja, hogy milyen nehézségekkel kellene megküzdeni ahhoz, hogy a milliárdos tervei megvalósuljanak. Ezekből nyilvánvalóvá válik, hogy a Mars kolonizálása vélhetően nem a mi évszázadunk valósága lesz. Ezzel együtt az nem elképzelhetetlen, hogy rövidebb missziók keretében embert juttassunk a vörös bolygóra, ennek pedig tudományos szempontból rengeteg haszna lenne. Jelenleg azonban kijelenthető, hogy a Mars nem lehet B opció. Egyelőre itt a Földön kell megtalálnunk a számításainkat és legyőznünk az élhető jövőnkre leselkedő veszélyeket és a kihívásokat.
Az űrkutatás kézzelfogható haszna
A csillagász munkája a földi légkörön túli világ összefüggéseinek vizsgálata, de tévedés lenne azt gondolni, hogy földlakóként az űrkutatásból nem profitálhatunk. Ennek talán leginkább kézzelfogható példái a műholdak, például a GPS-rendszer, mely átalakította a tájékozódás módját. Ahogy ez a beszélgetésben elhangzik, világunk egyre több szeglete kezd szinte lakhatatlanná válni a klímaváltozás hatásai nyomán. Nem elképzelhetetlen, hogy ezeket a helyeket olyan technológiák felhasználásával tesszük majd újra élhetővé, melyeket az űrkutatás során fejlesztünk ki például egy egyszemélyes Mars-expedícióra.
Az adásban ezeken túl szót ejtünk többek közt
- a Mars kutatásának nehézségeiről és lehetőségeiről,
- a terraformálás fogalmáról,
- arról, hogyan lehetne legalább valamivel élhetőbbé tenni a Marsot,
- az asztrológiáról.
Borítókép: canva.com
