Környezettudatosabbá tett bennünket a járványhelyzet?
Környezettudatosabbá tett bennünket a járványhelyzet?

A WWF Magyarország és a Budapest Bank közös kutatása arra kereste a választ, hogyan változott a hazai lakosság környezetvédelemhez való viszonya a járványhelyzet miatt. Az adatokat a második hullám során vették fel.

Jó hír, hogy a kutatási eredmények szerint a megkérdezettek mindössze 4 százaléka tagadja a klímaváltozást, ugyanakkor a klímaváltozást elfogadóknak a kétharmada hajlandó tenni a mindennapjai során környezetünk védelme érdekében. Az eredmények azt is mutatják, hogy a járvány hatására változott a lakosság környezettudatos viselkedése:

  • A válaszadók 14 százaléka kényszerült gyökeres változtatásra,
  • 52 százaléka bizonyos szokásait ugyan átalakította, de a környezetvédelemhez, valamint az élelmiszer-fogyasztáshoz való hozzáállása ugyanaz maradt,
  • 34 százaléka pedig életmódján és magatartásán semmit nem változtatott.

Az alábbiakban sok-sok adatot olvashatunk arról, hogy milyen viselkedésekben és milyen arányokban nyilvánul meg a környezettudatos magatartás honfitársaink körében.

  • A magyarok 75 százaléka jellemzően mindig visz magával saját bevásárlótáskát a boltokba – a nők nagyobb arányban, mint a férfiak
  • A megkérdezettek 53 százaléka igyekszik minimalizálni saját hulladéktermelését,
  • 65 százalékuk szelektíven gyűjti szemetét. A szelektív hulladékgyűjtésen belül a megkérdezettek közül a 25-34 éves korosztály a legaktívabb, mintegy 72 százalékuk figyel erre – nők és a férfiak nagyjából egyenlő arányban.
  • A lakosság 49 százalékának otthonában mindenhol energiatakarékos LED lámpa található
  • Ugyanennyien választják a csapvizet palackozott italok helyett;
  • A válaszadók 48 százaléka napi szinten közlekedik kerékpárral vagy gyalog;
  • 45 százalék a hazai termesztésű élelmiszereket részesíti előnyben.

Mivel kapcsolatban lenne érdemes még inkább tudatosabbá válni?

  • Húsfogyasztás: húsmentes napokat csupán a válaszadók 27 százaléka tart rendszeresen – a nők 34 százaléka, míg a férfiak 20 százaléka.
  • Környezetbarát tisztítószerek: mindössze a megkérdezettek 26 százaléka használ ilyen tisztítószereket
  • Ételpazarlás: A megkérdezettek több mint 40 százaléka havonta legalább 1 kilogrammot ételt dob ki.
  • Környezetvédelmi célok támogatása: a résztvevők 9 százaléka zöld programot, 7 százaléka zöld civil szervezetet támogatott az elmúlt évben.

A kutatásban azt is vizsgálták, hogy a magyar lakosság milyen környezetvédelmi célú beruházásokra költené megtakarításait:

  • 54 százaléka lakásának korszerűsítésére – napelem, napkollektor, szigetelés – szánna pénzt,
  • 31 százalékuk akár hitelt is venne fel ezek megvalósítására.
  • A megtakarításukból a válaszadók 26 százaléka elektromos vagy hibrid autót vásárolna,
  • 27 százaléka környezetbarát háztartási gépeket.

Habár a koronavírus-járvány berobbanását megelőző évben az éghajlatváltozás problémája a közbeszéd középpontjába került, sok embert, vállalatot és kormányzati szereplőt cselekvésre sarkalt, a fenntarthatóság és környezettudatos életmód pedig többeknek beivódott a mindennapjaiba, nem dőlhetünk hátra. Ezt a járvány is megmutatta. Az egyének és a döntéshozók szintjén is fontos az előttünk álló időszak, hogy a helyreállítás során hová rangsoroljuk a környezetünket, a természetet és ezáltal a saját sorsunkat”

– emelte ki Klacsán Csaba, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

(Népszava)

search icon