A Közel-Keleten kibontakozó konfliktus – az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni katonai lépései, valamint az erre adott iráni reakciók – újabb stresszteszt elé állítják a globális energiapiacokat. Bár Európa földrajzilag távol esik a konfliktus közvetlen színterétől, a világpiaci összefonódások miatt az események gazdasági és energiapiaci következményei elkerülhetetlenül begyűrűznek az Európai Unióba.
A helyzet ugyanakkor nem pusztán külső sokk. A válság rávilágít az EU energiapolitikájának fennmaradó strukturális gyengeségeire, valamint arra, hogy a diverzifikáció önmagában nem jelent védelmet a globális piacon – olvasható a Klímapolitikai Intézet tanulmányában.
Kapcsolódó bejegyzések
Le kell jönnie a világnak az olajról a klíma érdekében
A jelenlegi 100 millió hordó/nap körüli szintről napi 23–30 millió hordóra kellene esnie az igénynek 2050-ig a fő klímavédelmi célok eléréséhez.
A konfliktus egyik stratégiai gócpontja a Hormuzi-szoros, amelyen keresztül a világ olajkereskedelmének mintegy 20 százaléka halad át. Az iráni figyelmeztetések és a térségben tapasztalható katonai aktivitás hatására az olaj- és LNG-szállítások részben akadoznak, ami azonnali árreakciót váltott ki. A Brent nyersolajára rövid idő alatt közel 80 dollárra emelkedett hordónként, a QatarEnergy pedig felfüggesztette az LNG-termelést, miután iráni drónok csapást mértek a központi ipari komplexumára. A bejelentésre percek alatt 25 százalékkal emelkedtek az európai gázárak.
Noha az EU közvetlen importkitettsége ezen az útvonalon korlátozott, az olaj és a cseppfolyósított földgáz globális áru, így az árnövekedés automatikusan megjelenik az európai energiaárakban, az inflációban és az ipari költségekben is. Ez különösen érzékenyen érinti azokat az uniós gazdaságokat, amelyek már eleve gyenge növekedési pályán mozognak.
Kapcsolódó bejegyzések
Egyelőre nem tudunk megszabadulni az olaj-, gáz- és szénfüggéstől
2050-re a megújuló energia átveszi az energiamix legnagyobb szeletét, de sajnos tovább növekszik a fosszilis energiahordozók kitermelése is.
Egy rövid ideig tartó konfliktus inkább csak idegességet okoz a piacokon, ami átmenetileg megdrágítja az olajat és a gázt. Ha azonban a válság elhúzódik, akkor már ténylegesen csökkenhetnek a készletek, akadozhat a szállítás, és ez tartósan magas energiaárakhoz vezethet. Ez Európa számára kifejezetten kedvezőtlen helyzetet teremtene. A publikáció tovább olvasható a Klímapolitikai Intézet weboldalán.
Fotó: Canva