Egy hatalmas, Nagy-London méretének megfelelő méretű jéghegy szakadt le az antarktiszi jégtakaróról. A hatalmas jéghegy – amely több mint 1550 négyzetkilométeres – vasárnap szakadt le a 150 méter vastag Brunt jégtakaróról. A jó hír az, hogy a leszakadás egy természetes folyamat része, és nincs összefüggésben az éghajlatváltozással.
Az új jéghegy a második jéghegy, amely két éven belül leszakadt, mivel a „Chasm-1” nevű hatalmas repedés átnyúlik a Brunt jégtakarón. A jégtömeg valószínűleg a Weddell-tengerbe sodródik majd.
Az ilyen repedések gyakoriak az Antarktisz szélein. Az Antarktisz körüli jégtáblák az antarktiszi jégtakaró kiterjesztései, úszó nyúlványai. Tehát időnként a tengerbe nyúlnak ki, majd letörnek
– magyarázza Dominic Hodgson professzor, a Brit Antarktiszkutató Intézet glaciológusa.
Hogson szerint talán meglepő, de az eseménynek nincs köze az éghajlatváltozáshoz. A tudós elmondta, hogy az északabbra fekvő helyeken leszakadt jégtáblák egy része az éghajlatváltozás eredménye. Ez azonban délebbre van. Tehát ez nem függ össze a légköri vagy óceáni hőmérséklet változásával a leszakadás.
Az új tanulmány szerint 2050-re a világörökségi helyszínek egyharmadáról eltűnnek a gleccserek. A hőmérséklet emelkedésével az Antarktisz évente átlagosan mintegy 150 milliárd tonna jégtömeget veszít. Grönlandon évente körülbelül 280 milliárd tonna jég olvad el. A jégtakarók olvadékvize felelős a tengerszint 1993 óta tartó globális átlagos emelkedésének körülbelül egyharmadáért.
Az olvadás problémája az egész világon nyilvánvaló. Svájc 1400 gleccsere az elmúlt 85 évben több mint felére zsugorodott, míg az Északi-sarkvidék tengeri jege 1978 óta mintegy 40 százalékkal csökkent. A Himalája gleccserei már 2035-re eltűnhetnek. E veszteségek mérséklésének legjobb módja a gyors szén-dioxid-mentesítés és a globális felmelegedés korlátozása.
(Forrás: euronews.com/green)