A háztartásban használt szivacsok fogyóeszközök. Míg egykor tisztálkodásra főleg a tengeri szivacsokat használták, addig manapság már minden feladatra a műanyag szivacsokat vetjük be. Alternatíva viszont továbbra is van, és még csak a tenger mélyét sem kell felszántanunk érte, elég a luffa növény magjait elvetni és megfelelően gondozni, hogy saját szivacsunk legyen.
A kifejlett luffatök megszáradt belső része kiváló a szivacsok helyettesítésére, függetlenül attól, hogy milyen célra használjuk. A megoldás pedig megfelel a fenntarthatóság elveinek, hiszen a luffát minden évben elvethetjük, az elhasznált luffaszivacs pedig komposztálható.
Az eredetileg Ázsiában őshonos tökfélét évszázadok óta használja az emberiség, manapság pedig a zöld, fenntartható megoldásokra nyitott emberek kedvencévé vált. Több fajtája ismert, leginkább elterjedtnek a hengeres luffatök (luffa cylindrica) és a szögletes szivacstök (luffa acutangula) számít. Akik nyitottak az ilyesmire, nem csak megvásárolni tudják, hanem maguk is nevelhetik, hiszen ahogy alább bemutatjuk, Magyarországon is termeszthető.
Műanyag szivacs helyett
A luffatök szivacsa minden olyan szivacs alternatívája lehet, melyet a háztartásban használunk. Így tehát nem csak a fürdőben vehetjük hasznát, de takarítani is tudunk vele, akár a mosogatószivacsunk is lehet luffából. A szivacsos anyag érdekessége, hogy kemény és érdes amíg száraz, de amint víz éri, megpuhul. Ez a puhaság viszont nem azt jelenti, hogy ne lenne alkalmas azokra a célokra, melyekre bármilyen a háztartásokban használt szivacs.
A mosogatásnál például használhatjuk az érzékenyebb, karcolódásra hajlamos konyhai eszközöknél, de ugyanúgy alkalmas arra, hogy feldörzsölje az odaszáradt ételmaradékot. A fürdésnél ugyanígy jól jön ez a kétarcúsága: puhasága miatt érintése kellemes, mégis képes eltávolítani a bőrfelületről az elhalt hámsejteket.
Luffa a szépségápolásban
A luffatökkel történő tisztálkodás igencsak egészségesnek mondható. Használata segíti a méregtelenítést, lehetővé teszi, hogy az elhalt hámsejtektől megszabadulva bőrünk fellélegezhessen. Fontos, hogy használat előtt mindig nedvesítsük be, és használat után öblítsük ki. Az alábbi esetekben tehet kiváló szolgálatot:
- Narancsbőr – az érintett területet dörzsöld át körkörös mozdulatokkal. Ezután a felvitt krémek sokkal hatékonyabbak lehetnek.
- Száraz bőr – segít a felső réteg eltávolításában, így puhítja a bőrödet.
- Pattanásos, mitesszeres bőr – ha ilyesmire hajlamos a bőröd, használd bátran a luffát, mert ezzel megelőzheted a pórusok eltömődését. Meglévő pattanáson, gyulladt bőrfelületen viszont ne alkalmazd!
- Szőrtelenítés előtti napon alkalmazva segíthet a betokozódott szőrszálaknak, a szőrtelenítés utáni napokban használva pedig elkerülhető az újabb szőrbenövés.
Semmiképp ne használd viszont kipirosodásra hajlamos, érzékeny, sérült vagy rosaceás bőrön!
A luffatök ehető is?
Ázsia számos országában nem csupán szivacsként használják, de a luffatök finom csemegének is számít. Ehhez arra van szükség, hogy a termést még zölden, éretlenül szedjék le, hogy az erős, rostos belső még ne tudjunk kialakulni. Az érett luffa már élvezhetetlen, nem csak textúrája, de íze miatt is, mely fokozatosan keserűvé válik. A fiatal, éretlen szivacstökből viszon számos étel elkészíthető.
A fiatal zöldség íze leginkább az uborkára emlékeztet. Némileg porózus szerkezete lehetővé teszi, hogy magába szívja a szószok vagy más összetevők ízeit. Őshazájában, Kínában jellemzően fokhagymával, hagymával vagy szárított garnélarákkal párolják és sütik, és fűszeres ételek semlegesebb ízű hozzávalójaként használják.
A luffatök gyógyhatása
Ezek mellett a szivacstöknek feltételezett gyógyhatása is van. Az ázsiai népi gyógyászatban a vérszegénység, és a daganatok ellen is használják, valamint vizelethajtó hatást is tulajdonítanak neki. Egyes beszámolók szerint Indiában a kígyómarás, a vérhas és a lepra kezelésére is használják. Persze, a feltételezett gyógyhatásokat érdemes némi távolságtartással kezelni.
Luffatök termesztése
A szivacstök Magyarországon is megterem, és érdemes is próbálkozni vele! Lehet, hogy elsőre nem sikerül majd, de nem érdemes csüggedni, ugyanis a luffa igencsak nagyigényű növény. Nem mindegy hogyan és hova ültetjük, ha viszont sikerül, akkor megütjük a főnyereményt!
Első lépésben be kell szereznünk a luffa magjait, melyekkel ma már akár gazdaboltban is lehet találkozni, de a legbiztosabb, ha magbörzéken, vagy ismerősöktől szerezzük be a szaporítóanyagot. Utóbbi esetben néhány hasznos tanáccsal is gazdagodhatunk!
Palántázás
A luffatök tenyészideje igen hosszú, ezért a szabadföldbe való vetés esetében nem működik. Helyette beltérben kell palántáznunk, melyet akár már februárban elkezdhetünk. Ahogy a növényeknek általában, a szivacstöknek is melegre és nedvességre van szüksége az első időkben, majd a hőmérséklet fokozatosan csökkenthető és a fény válik egyre fontosabbá.
A luffatök kiültetés
A luffatök nem bírja a fagyot, így a kiültetéssel nem kell sietnünk, nyugodtan megvárhatjuk május második felét, amikorra talaj menti fagyok már eltűnnek. Nagyon fontos, hogy a szivacstök gyökérzete könnyen sérül, így legyünk vele rendkívül óvatosak a kiültetésnél! Kulcsfontosságú, hogy mire eljön a kiültetés ideje, megfelelő helyet találjunk neki: a luffatök imádja a napot, és termést is csak akkor hoz, ha elég napfény éri. Ennek megfelelően déli tájolású helyen lehet sanszunk. Emellett viszont az is lényeges, hogy legyen helye a növénynek, hiszen hosszú, több méteres indákat növeszt. Jó ha fel tudjuk futtatni valamilyen erős támasztékra, a földön kúszva ugyanis előfordulhat, hogy a nedvesség miatt rothadásnak indul a termés. Ez persze nem azt jelenti, hogy a luffatök nem szereti a vizet. Igencsak vízigényes növénynek mondható, így a rendszeres, kánikulában akár napi kettő locsolás elengedhetetlen, és az sem hátrány, ha mulcsoljuk a talaját.
A szivacs elkészítése
A luffa szárítása már a növényen elkezdődik. Ez azt jelenti, hogy a tököt csak akkor vágjuk le a szárról, ha már elsárgult. Ezután folytatjuk a dehidratációt, míg teljesen ki nem szárad. Ha ez megtörtént, beáztatjuk, majd lehántjuk a héját. Alatta már ott a rostos rész. Ebből kirázogatjuk a luffa magokat, melyeket később újra elültethetünk, vagy tovább is adhatunk. Ha ezzel megvagyunk, lényegében készen vagyunk, már csak annyi a feladatunk, hogy a kívánt formára vágjuk a szivacsunkat.
A cikkben használt képek forrása: canva.com
