Egy friss tanulmány szerint, cselekvés híján három ritka délkelet-ázsiai macskafaj is kihalhat. A közös ősökkel rendelkező halászmacska, leopárdmacska és rozsdafoltos macska élőhelyének jelenleg csak 6-11 százaléka védett. Mindhárom faj őshonos az indiai szubkontinensen, amely Indiából, Srí Lankából, Nepálból, Bangladesből, Pakisztánból, Bhutánból és a Maldív-szigetekről áll. A régió a világ vadon élő macskáinak több mint egyharmadának jelenti az otthonát. Jelenleg nem tudjuk, mekkora ezeknek a ritka macskáknak a populációja, mivel nagyon nehéz őket megtalálni, még a legmodernebb kameracsapdákkal is.
A tanulmány azonosította, hogy az egyes fajok milyen ökológiai feltételeket részesítik előnyben, számítógépes algoritmusok segítségével megjósolva számukat és helyüket a kedvelt területeken.
A halászmacska kedvenc élőhelyét, a mangrove mocsarakat és a part menti vizes élőhelyeket egyre inkább felszámolják fejlesztési célokból. 2016 óta a faj „Sebezhető” fajként szerepel az IUCN vörös listáján.
A leopárdmacska is az élőhelyek pusztulásának áldozata, ugyanakkor ez a faj sokkal szélesebb területen is tud élni a cserjéktől a vizes élőhelyekig, és a populációjuk stabilabb a halászmacskánál.
A rozsdafoltos macska az egyik legkisebb vadon élő macska faj a világon, és többnyire India és Srí Lanka lombhullató erdőiben fordul elő. Az otthona megnövekedett mezőgazdasági hasznosítása miatt az IUCN vörös listáján „mérsékelten fenyegetett” fajként szerepel.
A tanulmány célja az volt, hogy jobban megértsék azokat a környezeti tényezőket (földtakaró, a földhasználat és az éghajlat), amelyek veszélyeztetik a három macskafajt. A megértésnek köszönhetően pedig több védelmi intézkedést lehet végrehajtani annak érdekében, hogy ezek a macskák túléljék az emberi környezeti beavatkozást. A tanulmány szerzői minél több, a fajok számára fenntartott védett terület kijelölését javasolják.
(a képen egy halászmacska látható/ forrás: NPR)