Az elmúlt évekhez hasonlóan várhatóan idén is új rekordot érnek el az elektromos járművek globális értékesítései, de az előrejelzések szerint a növekedés lassulására lehet számítani. A nehézségek ellenére a kilátások hosszabb távon fényesek.
Miután a 2020-as mintegy 3,2 millióról 2021-ben 6,4–6,6 millióra duplázódott a világszerte vásárolt új elektromos autók száma, 2022-ben 9–10 millió körüli szintre nőtt a piac mérete, ahonnan 2023-ban várhatóan 13,6 millióra fog. Vagyis az éves bővülés mértéke az előző évek 100, illetve 50 százalékos üteméről a még mindig tekintélyes 36 százalék körüli szintre mérséklődhet 2023-ban, amikor is a világszerte eladott minden 8 autóból 1 már elektromos lesz.
A lassulás több tényezővel is magyarázható, mindenekelőtt a Föld legnagyobb villanyautó-piacának számító Kína vonatkozó támogatásainak kivezetésével, az európai energiaválsággal, a tartósan magas inflációval, valamint az USA-beli recessziós félelmekkel. További növekedési kockázatot jelent a folytatódó chiphiány és a koronavírus-járvány feldolgozóipart és ellátási láncokat kedvezőtlenül befolyásoló utóhatásai. Hosszabb távon a gyártáshoz szükséges kritikus nyersanyagok alapvető hiánya és kitermelésük negatív környezeti hatásai is visszafoghatják az elektromobilitási trendet.
Nem a villanyautókon múlik a klímaharc sikere
A nehézségek ellenére az elektromos járművek piacának kilátásai hosszabb távon fényesek. Ez elsősorban az egyre erőteljesebb klíma- és levegőminőség-védelmi célú szabályozásoknak (a villanyautók terjedése javítja a helyi levegőminőséget is), a technológia fejlődésének, valamint annak köszönhető, hogy az elektromos autók egyre inkább divatba jönnek nem csak a klímaügy iránt erősen elkötelezett vásárlók körében. Nem egy elektromos modell esetében a fogadtatás és a kereslet jócskán felülmúlja a gyártói várakozásokat. A kereslet olyan erőteljes, hogy a kínálat nem mindig képes tartani vele a lépést. Így az elektromos járművek jelenleg mintegy 27 millió darabos globális állománya 2023 végére meghaladhatja a 40 milliót, ami még mindig csak hozzávetőleg 3 százaléka a világ teljes járműflottájának, de a 2020. év végi kevesebb mint 1 százalékos részesedéshez képest így is hatalmas ugrást takar.
Az értékesítési darabszámok világszerte megfigyelhető meredek emelkedése egyben azt is jelenti, hogy az e-mobilitás a globális energiaátmenet egyik leggyorsabban mozgó szegmense, egyike azon kevés részterületnek, amelyek növekedési üteme várhatóan hosszabb távon is eléri a 2050-es klímasemlegességhez szükséges értéket. Az elektromos autók újautó-piacon 2022 végére elért 15 százalék körüli részesedésének így 2030-ig 60 százalékra kell emelkednie. A jelenlegi trend alapján ez reális is, vagyis mindössze 7 év múlva a világon eladott minden 5 új autóból 3 már elektromos lehet.
Az elektromos járművek említésére sokaknak elsőre a villanyautók ugranak be, pedig az elektromos kis és nagy haszongépjárművek piaca ma dinamikusabban növekedik, mint a személyautóké. A kisebb-nagyobb elektromos teherautók globális értékesítései 2023-ban több mint 80 százalékkal 600 ezer közelébe ugorhatnak, miután 2020 óta a piac már csaknem négyszeresére hízott, miközben a szállító járművek teljes piaca nagyrészt stagnált. Az elektromos teherautók alkalmazásának tömegessé válása pedig még a személyautók villamosításánál is kedvezőbb hatásokkal járhat a kibocsátás és az olajigény csökkentése tekintetében, mivel jellemzően jóval intenzívebben használják őket.
A 2023-as év másik meghatározó trendje az új, a magyar fülnek sokszor ismeretlenül csengő márkák előretörése lehet, miután egyre több gyártó igyekszik növelni részesedését az elektromos járművek piacán. Az új szereplők nagy része az akkumulátorellátási lánc minden láncszemét domináló, így a napelemgyártáshoz hasonlóan e területen is jókora méretgazdaságossági előnnyel rendelkező Kínából igyekszik meghódítani a piacokat, de Ázsia a dél-koreai és a japán vállalatokon túl például az eddig kevéssé ismert vietnámi autóiparral is beszállt a versenybe. A modellválaszték folyamatos bővülése a lényegében minden fronton zajló technológiai fejlődéssel együtt természetesen óriási beruházásokat igényel a szektortól. Ennek megfelelően a gyártók az elmúlt időszakban is érdemben emelték, egy év alatt gyakorlatilag megduplázták az értéklánc fejlesztését célzó tervezett beruházásaik összértékét.
2025/26-ra lehet meg az árparitás
A növekedési ütem magas szinten történő stabilizálásának egyik legfontosabb feltétele a töltőhálózat további lendületes bővülése. A klímasemlegességi célok teljesítéséhez a jelenleg közel 3 millió egységből álló globális e-töltő-infrastruktúrának 2030-ig 18 milliós darabszámúra kell gyarapodnia. Ehhez a 2023-as év összességében mintegy 1,3 milliós növekedéssel járulhat hozzá, 4 millió fölé emelve a töltők teljes számát. Jelentős kockázat ugyanakkor a kínai gazdaság kilátásaival kapcsolatos bizonytalanság – a világszerte telepített töltők több mint fele ugyanis Kínában üzemel –, ahogyan a hálózati csatlakozási kihívások is fékezhetik a folyamatot.
A regionális különbségek nemcsak a gyártásban, hanem az értékesítések alakulásában is tetten érhetők. A 2020-as évtized ebből a szempontból Európa előretöréséről szólhat. Az újautópiacon a különféle elektromos meghajtású modellek aránya a 2022-es becsült 19 százalékról 2030-ig 70 százalékra emelkedhet, miközben Kínában 18-ról 49 százalékra, az Egyesült Államokban pedig 8-ról 47 százalékra nőhet. Így az orosz olajtól szabadulni igyekvő, 2035-től a dízel- és a benzinüzemű új autók értékesítését betiltó Európai Unióban 2023-ban 50 százalékkal emelkedhet az elektromos járművek értékesítése a tavalyi 21 százalékos növekedést követően.
Az idei első hónap piaci adatai egyelőre nem igazolják a várt gyorsulást: 2023 januárjában az újonnan regisztrált tisztán elektromos személyautók száma az EU-ban 22,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, amivel 9,5 százalékos piaci részesedést értek el. Ugyanekkor Magyarországon 14,2 százalékkal több új villanyautót regisztráltak, részarányuk pedig 4,4 százalékot tett ki az új autók összességében 2,8 százalékkal bővülő piacán, miután 2022-ben 9,2 százalékkal nőttek az értékesítések, részarányuk pedig 4 százalék volt az egészében 8,5 százalékkal zsugorodó piacon. Az itthon újonnan regisztrált tölthető hibridek száma januárban 1,3 százalékkal csökkent a tavalyi 15,1 százalékos növekedéshez képest, és szintén 4,4 százalékos piaci részesedést ért el.
Az európai eladások növekedését nagyban elősegíti, hogy az elektromos járművek teljes tulajdonosi költsége Európa nagy részén már a magas villamosenergia-árak mellett is alacsonyabb, mint a hasonló dízeles és benzines modelleké, de az értékesítések felfutását a helyi akkumulátorgyártó kapacitás bővülése is támogathatja.
A tömeges gyártásnak, illetve a technológiai fejlődésnek köszönhetően az elektromos járművek legnagyobb előállítási költségelemének számító akkumulátorok ára csökkenő trendet mutatott az elmúlt években, miközben az általuk lehetővé tett hatótávolság folyamatosan növekszik. Az elmúlt tíz évben az akkupakkok ára közel 80 százalékkal zuhant, míg a teljesen elektromos autók által egy töltéssel megtehető út hossza közel megháromszorozódott. Az árcsökkenés azonban 2022-ben – lényegében a szegmens létezése óta először – kismértékű emelkedésbe váltott, így a belsőégésű motorral felszerelt modellekkel korábban 2023/24-re várt áregyenlőség most inkább 2025/26-ra tűnik elérhetőnek. Ugyanakkor a Magyarországon is érzékelhető akkumulátorgyár-építési láz és a termelés ennek nyomán várható felfutása – a nyersanyagpiaci körülmények javulásával együtt – további árzuhanást idézhet elő.
Kapcsolódó bejegyzések
Rezsicsökkentés nélkül is megéri a villanyautó?
Szigorított rezsiárak mellette is megéri az elektromos autó? Benz árstop nélkül a szakértők kiszámolták mennyibe kerül az utazás.
