Brit kutatók olyan mesterséges intelligencia alapú rendszert fejlesztettek, amivel elemezni tudják a korallzátonyok hangját, és ez alapján alkotnak képet az állapotukról. A korallzátonyok hangzásvilága összetett és változatos: a halak és a zátony környéki másfajta élőlények rengeteg különböző hangot adnak ki, és ezek megfelelő lekövetésével megállapítható, hogy mennyire egészséges egy-egy zátony.
Az Exeteri Egyetem kutatói új tanulmányukban azt írják, hogy egy számítógépes algoritmusnak egészséges és leromlott állapotú zátonyok hangfelvételeit táplálták be, majd megtanították a gépet arra, hogy különbséget tegyen közöttük. A rendszer ezt követően további felvételeket elemzett, és 92 százalékában sikerült helyesen azonosítania a zátonyok állapotát.
Elsőre talán nem gondolnánk, hogy a korallzátonyok valójában nagyon zajos helyek. Egy nyüzsgő zátonyon hallani lehet a rákok ollóinak csattogását, ami leginkább a tábortűz pattogására hasonlít, de a halak is egész hangosak, különösen, amikor fészket keresnek maguknak, vagy a zátonyhoz dörzsölik magukat
– mondta Ben Williams, a tanulmány vezető szerzője az Euronews Nextnek.
A korallzátonyok állapotának nyomon követése tehát a hangok segítségével egyszerű módszer arra, hogy tudomást szerezzünk az élőhely állapotáról anélkül, hogy búvárokat kellene a mélybe küldeni. Az adatok elemzése viszont már nem ennyire egyszerű, és pont ezért vonták be a mesterséges intelligenciát. Az MI segít automatizálni a folyamatot, a felvételek pedig gyorsan és pontosan elemezhetőek.
A kutatók bíznak benne, hogy a technológia hozzájárulhat a világ megmaradt korallzátonyainak megőrzéséért folytatott küzdelemhez. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a korallzátonyok mintegy 25-50 százaléka elpusztult, és a maradék 60 százalékuk veszélyeztetett. A zátonyok jelentős élelmiszer- és jövedelemforrások, illetve védik az alacsonyan fekvő szigetországok partjait.
Kapcsolódó bejegyzések
A mesterséges intelligencia 1 évtizedet jósol az embereknek
A mesterséges intelligencia segítségével készített legújabb kutatás szerint a világ körülbelül egy évtized múlva át fogja lépni a visszafordíthatatlan éghajlatváltozási küszöböt. A felmelegedés pedig körülbelül a század közepén ismét át fog lépni egy határt, a szennyezés nagymértékű csökkentése ellenére is. A tanulmány újraindítja a vitát arról, hogy vajon továbbra is lehetséges-e a globális felmelegedést 1,5 […]
A mostani projekt célja, hogy Indonéziában helyreállítsák a súlyosan károsodott zátonyokat. Williams úgy véli, hogy fejlesztésük hamarosan a világ minden tájára kiterjeszthető, és így más helyreállítási projekteknél is segédkezhetnek.
(Forrás: euronews.com)