Köztudott, hogy az olyan Ă©lelmiszerek, mint a marhahĂşs előállĂtása tĂşlmĂ©retezett lábnyommal járhat, ha a szĂ©n-dioxid-kibocsátásrĂłl van szĂł. Egy Ăşj tanulmány az eddigi legrĂ©szletesebb adatokat nyĂşjtja az Ă©lelmiszerek biolĂłgiai sokfĂ©lesĂ©ggel kapcsolatos hatásairĂłl. Az eredmĂ©nyek fenntarthatĂłbb táplálkozáshoz vezethetnek. A tanulmány szerint az egyik fĹ‘ problĂ©ma akkor jelentkezik, amikor az Ă©lelmiszertermelĂ©s átfedĂ©sben van olyan terĂĽletekkel, amelyeket a termĂ©szetvĂ©delem szempontjábĂłl kiemelt fontosságĂşnak minĹ‘sĂtettek.
Az Ă©lelmiszertermelĂ©s továbbra is a biolĂłgiai sokfĂ©lesĂ©g csökkenĂ©sĂ©nek fĹ‘ oka. Sajnos rendszerint hiányoznak a rendszeres adatok arrĂłl, hogy mely termĂ©kek Ă©s mely országok járulnak hozzá leginkább ehhez a vesztesĂ©ghez. Ennek a tudásnak a hiányában nem lehet megfelelĹ‘ gazdálkodási terveket sem kĂ©szĂteni, Ăgy a mostani kutatás ezĂ©rt is hiánypĂłtlĂł lehet.
Kutatásunk a mezĹ‘gazdasági földhasználatra vonatkozĂł informáciĂłkat a fajok Ă©lĹ‘helyeivel veti össze, hogy megállapĂtsa, mely növĂ©nyek okozzák a legnagyobb károkat a biolĂłgiai sokfĂ©lesĂ©gre nĂ©zve
– mondta Keiichiro Kanemoto, a kiotĂłi EmberisĂ©g Ă©s TermĂ©szet KutatĂłintĂ©zet (RIHN) docense, a tanulmány egyik vezetĹ‘ szerzĹ‘je.
A Proceedings of the National Academies of Science cĂmű folyĂłiratban közzĂ©tett tanulmány rangsorolja, hogy mely árucikkek származnak a termĂ©szetvĂ©delmi szempontbĂłl kiemelt fontosságĂş rĂ©giĂłkbĂłl. MĂg a korábbi tanulmányok számszerűsĂtettĂ©k a mezĹ‘gazdaság szĂ©n-dioxid-, föld- Ă©s vĂzlábnyomát, a biolĂłgiai sokfĂ©lesĂ©get Ă©s az ökoszisztĂ©mákat fenyegetĹ‘, a mezĹ‘gazdaságbĂłl eredĹ‘ veszĂ©lyek kevĂ©ssĂ© ismertek. Emiatt gyakran figyelmen kĂvĂĽl hagyják Ĺ‘ket, ám az Ăşj eredmĂ©nyek várhatĂłan segĂteni fogják a biolĂłgiai sokfĂ©lesĂ©get vĂ©dĹ‘, ugyanakkor a globális Ă©lelmezĂ©sbiztonságot megĹ‘rzĹ‘ szakpolitikák kialakĂtását.
A tanulmány 50, mintegy 200 országból származó mezőgazdasági termékre terjed ki, és a különböző területek természetvédelmi értékének becsléséhez mezőgazdasági adatokra, a globális ellátási láncok adatbázisára és új ökológiai modellekre támaszkodik, amelyek több mint 7000 faj természetvédelmi adatait tartalmazzák. A nemzetközi kutatócsoport a mezőgazdasági területeket természetvédelmi prioritásuk alapján négy szintre osztotta, a legalacsonyabbtól a legmagasabbig. Ezután meghatározták, hogy az egyes mezőgazdasági árucikkeket mely prioritási szinteken termesztik.
A kutatĂłk megállapĂtották, hogy az összes gazdálkodás mintegy egyharmada a legmagasabb termĂ©szetvĂ©delmi prioritásĂşnak ĂtĂ©lt terĂĽleteken folyik. Az olyan alapvetĹ‘ Ă©lelmiszereket, mint a marhahĂşs, a rizs Ă©s a szĂłjabab, általában a magas termĂ©szetvĂ©delmi prioritásĂş terĂĽleteken termelnek. A kutatĂłk munkája arra is rámutatott, hogy sok terĂĽleten akkor is folyik valamilyen gazdálkodás, ha annak termĂ©szetvĂ©delmi Ă©rtĂ©ket kellene Ĺ‘riznie, emellett más helyettesĂtĹ‘ termĂ©keket, pĂ©ldául árpát Ă©s bĂşzát tĂşlnyomĂłrĂ©szt alacsonyabb kockázatĂş terĂĽletekrĹ‘l szereztek be.
(Forrás: norwegianscitechnews.com)