Míg a nyugati kortárs művészetben teret hódító land art esetében a művészeti aktus helyszíne, tárgya és anyaga a természet, addig a keleti kultúrák felfogásában gyökerező természetművészet olyasfajta jelhagyást tart kívánatosnak, amelynek a pusztulás éppúgy része, mint a keletkezés.
A természetművész nem az öröklétnek alkot, pusztán működik, sőt, együtt működik a természettel – ez a szemléletmód jellemzi az irányzat legjelentősebb hazai képviselőjének, Erőss (művésznevén Erős) István alkotásait is.
A természetművészet esetében „a művek az urbánus környezettől távol, általában természeti, esetleg falusi környezetben jönnek létre. Az így létrehozott ’jel’ az adott táj specifikumát, egyedi jellegét erősíti, összefonódásuk megváltoztathatatlan, a mű nem tud létezni ezen a meghatározott környezeti kontextuson kívül”. – írja Erőss, akinek műveiből itt található egy nagyobb válogatás.
(Forrás: elobolygonk.hu Kép: octogon.hu)
