A szárazkert egy olyan kertművelés irányzat, amely Amerikából ered, az ottani sivatagos-félsivatagos vidékek lakói fejlesztették ki. Angol neve xeriscaping, franciául és spanyolul xerojardin, ebből a xeri görögül jelenti a szárazat, a scaping angolul a kertművelést (a jardin pedig a kertet).

Az elnevezés arra utal, hogy olyan növényeket válogatunk össze a kertbe, amelyek nemhogy bírják és túlélik a hosszabb aszályos időszakokat is, de akkor is fejlődnek, virágoznak, jól érzik magukat.

A szárazságtűrő növények között számtalan pazar színű, pompás illatú virág és cserje van, amelyekben nemcsak a nyári aszályos időszakban, hanem egész évben gyönyörködhetünk.

Sokan gondolják, hogy a szárazkert csak dupla vagy semmi alapon hozható létre: minden korábbi növényt ki kell dobni. Ez egyáltalán nincs így. Hiszen kialakíthatjuk a szárazkertet úgy is, hogy legyen benne egy „zöld oázis”, amelybe a vízigényesebb növényeinket áttelepítjük.

A szárazkerti növényeket is kell öntözni, csakhogy sokkal ritkábban, mivel vízigényük a 50-75 százalékkal alacsonyabb, mint a 2-3 naponta locsolást igénylő „hagyományos” kerti növényeknek. Vannak olyan szárazkerti növények, amelyek tényleg elvannak a ritka csapadékkal is, tehát azon felül nem kérnek több vizet.

A frissen ültetett szárazkerti növényeknek idő kell ahhoz, hogy megeredjenek az új helyükön. Ezt mindenképpen locsolással kell segíteni, hetente legalább háromszor. Csakhogy a locsolásnak nem kell özönvíznek lennie, pont megfelelő egy kanna víz a növény tövéhez. Néhány hónap után lehet szépen növelni az öntözésmentes napok számát két öntözés között. Minél ritkábban kap a növény vizet, annál erősebb és mélyebb gyökeret ereszt, és képes lesz akkor is nedvességet találni a talaj alsóbb rétegeiben, ha a felszín már cserepesen száraz.

Négy jótanács azoknak, akik elgondolkodtak szárazkert kialakításán:

1. Érdemes Magyarországon őshonos, de kifejezetten szárazságtűrő növényeket keresni a kertészetekben, faiskolákban. Válasszunk a sziklakertekbe és sziklagyepekhez ajánlott növények közül, például jöhet a varjúháj, díszfüvek, sásliliom, szappanfűfélék, szegfűfélék, cickafark, kékszakáll, barátcserje, kúpvirág.

2. Ültessük a hasonló vízigényű növényeket egy-egy csoportba.

3. Alakítsunk ki több koronaszintet, hogy a növények egymást árnyékolják, védjék az erős napsütéstől, illetve a talajt a kiszáradástól.

4. Rendszeresen terítsünk a növények tövéhez komposztot vagy levélmulcsot a tápanyagok utánpótlásához és a talaj takarásához

(Forrás: 365.reblog.hu Kép: unsplash.com – Annie Spratt)