Itthon is egyre elterjedtebbek az elektromos autók, a zöldebb hajtáslánccal kapcsolatos változások pedig kezdenek beszivárogni a közösségi közlekedésbe is. Nem egy magyar városban találkozhatunk elektromos autóbuszokkal, rövidesen pedig üzemanyagcellás, hidrogén hajtotta járművekkel is utazhatunk majd, sőt, néhány városban erre már volt is lehetőség demonstrációs mintaprojektekben. Az üzemanyagcellás technológia lehetséges szerepéről, a hazai helyzetről és a jövőbeli tervekről beszélgettünk Weingartner Balázzsal, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnök-vezérigazgatójával a Greendex legújabb podcastjában.
Zéró emissziós járművek
Ahogy az adásban elhangzik, a hidrogén-üzemanyagcellás járművek jelentős előnye, hogy az utazóközönség számára is vonzó tulajdonságaik vannak: a működés melléktermékeként csupán víz és oxigén marad vissza, ráadásul nagyon alacsony a járművek zajterhelése. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljesen zöld közlekedési módról beszélhetünk, hiszen nem mindegy, honnan származik, hogyan előállították elő a felhasznált hidrogént.
Manapság beszélünk zöld hidrogénről, kék hidrogénről, rózsaszín hidrogénről. Nem mindegy, hogy milyen háttérrel és milyen energiával állítjuk elő
– mondja Weingartner Balázs
A hidrogén-üzemanyagcellás járművek jelentős előnye akkumulátoros társaikkal szemben, hogy jóval gyorsabb töltési ciklusra képesek. Az újratöltést nagyjából úgy lehet elképzelni, mint egy klasszikus benzinkút esetében a tankolást. Bár nem annyira gyors, mint egy dízeles autóbusz esetében, de megközelíti.
Hidrogén mint üzemanyag?
Nem teljesen új technológiáról beszélünk, de a mobilitásban eddig marginális szerepe volt a hidrogén-üzemanyagcellás megoldásoknak. A technológia alapelve (nagyon leegyszerűsítve) a hidrogén átalakítása elektromos árammá, mely aztán meghajtja a járművet, akár egy akkumulátoros jármű esetében. Az üzemanyagcella működéséhez szükséges hidrogén vízből kinyerhető, aminek köszönhetően könnyen hozzáférhető energiaforrás. Ráadásul – számos tévhittel ellentétben – teljesen biztonságosnak számít.
Több ízben tesztelték a hidrogénbuszokat
Ahogy az adásban is elhangzik, hazánkban már több alkalommal teszteltek hidrogén-üzemanyagcellás buszokat. Legutóbb idén januárban egy hidrogénvölgy központjában, Pakson futott három napig egy Toyota–Caetano H2.City Gold típusú busz. Az utasok díjmentesen vehették igénybe a város 1-es vonalán közlekedő buszt.
Az Európai Unió társfinanszírozásával indított, régiókban működő JIVE-2 (Közös Kezdeményezés a Hidrogénjárművekért Európa-szerte) program az üzemanyagcellás buszok eddigi legnagyobb projektje Európában, melynek célja, hogy előmozdítsa a hidrogénmeghajtású buszok kereskedelmi forgalomba hozatalát és a hozzá kapcsolódó hidrogéntöltő infrastruktúra kiépítését – írják a HUMDA oldalán.
A hidrogénautók belépési pontja
Magyarországon még nem épült ki a hidrogénüzemű buszok vagy épp autók nyilvános tankolásához szükséges infrastruktúra. Ha azonban lenne olyan város, mely közlekedésének modernizálását a hidrogén-üzemanyagcellás buszok beszerzésével oldaná meg, akkor piaci szempontból is megérné a hidrogéntöltő állomás telepítése, melyet akár személyautók is használhatnának.
Az adásban többek között beszélünk még a hazai buszgyártási lehetőségekről, a hidrogénnel hajtott buszok előnyeiről, vagy épp a közlekedési mix sokszínűségének fontosságáról is.
Kapcsolódó bejegyzések
„A legfontosabb, hogy megtaláljuk hazánk és a közlekedők számára is megfelelő közlekedési mixet” – Interjú (x)
Weingartner Balázzsal, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnök vezérigazgatójával beszélgettünk a közlekedés jövőjéről.