Az Interreg Danube Floodplain nemzetközi projekt keretében Tiszaföldvár térségében azt modellezték, hogy a Tisza vizének szabályozott kivezetése milyen lehetőséget jelentene a mezőgazdaság vízhiányának enyhítésében és az élőhelyek helyreállításában úgy, hogy az árvízkockázat is csökkenjen.
A vizsgálat eredményeit két fórumon mutatták be, mert az elméleti modellek csak akkor hoznak életszerű megoldásokat, ha minél előbb véleményt formálnak róla a terepet ismerő és használó érintettek.
Az Interreg Danube Floodplain projekt keretében a Duna vízgyűjtőjének 10 országában vizsgálták, hogy az árterületek helyreállításával hogyan csökkenthető az árvízkockázat, miként javítható vagy hozható helyre az élőhelyek állapota, és milyen lehetőségeket nyújtanak az ilyen beavatkozások a klímaváltozás enyhítésére. Magyarországon a Duna és Tisza mentén 712 km2-nyi ilyen területet azonosítottak be, valamint a szükséges és lehetséges hullámtér-helyreállítási forgatókönyveket is összefoglalták.
A Tisza menti mintaterületek közül az egyik Martfű–Tiszaföldvár–Cibakháza térségét érinti. Itt azt vizsgálták, hogy a víz szabályozott kivezetése mely területeken lehetséges és ez milyen vízborítást jelenthetne a terepen. Mindez a felszíni vízellátást és egyben a talaj vízháztartását javítaná.
A WWF által javasolt tájhasználatváltási modell részeként – a KÖTIVIZIG bevonásával – készített vízkivezetési szcenárió alapján több tájhasználati lehetőséget vázoltak fel a szakértők.
Abban az esetben, ha a tájhasználat nem változik, tehát a jelenlegi művelési szerkezet megmarad, akkor legfeljebb téli, kora tavaszi vízkijuttatásra lehet alkalmas a terület. A mezőgazdasági művelés megváltoztatásával viszont a vízkivezetés időszaka hosszabb lehet, a szántók területe csökkenthető, míg a gyepek, ligetes gyepek, erdők területe növekedne.
Kapcsolódó bejegyzések
Az árterek helyreállításával csökkenthető az árvizek kockázata
Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására
Ehhez elengedhetetlen feltétel, hogy a tájhasználat váltását segítő agrártámogatások elérhetők legyenek. Az ökológiai modellezés a vizesélőhelyek mérsékelt előretörését teszi valószínűvé e területen, az árvízi helyzetet érdemben nem befolyásolva. Az egyedi élőhelyekre szabott előrejelzések segíthetik a tájhasználatváltás esetén támogatandó természetes élőhelytípusok létrehozását.
A vizek visszatartása, az élőhelyek gyarapítása olyan ökológiai szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom számára, amiért a gazdálkodót fizetség illetheti meg. Ezt a Közös Agrárpolitika hazai támogatásainak kialakításánál érdemes figyelembe venni.
Az Interreg Danube Floodplain projektben 18 szervezet, továbbá 4 stratégiai partner, vízügyi hatóságok, egyetemek, valamint természetvédelemmel és vízgazdálkodással foglalkozó civil szervezetek vesznek részt. Magyarországról a Szegedi Tudományegyetem, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG), a WWF Magyarország Alapítvány, valamint társult stratégiai partnerként az Országos Vízügyi Főigazgatóság vesz részt.
A projekt a Duna Transznacionális Együttműködési Program keretén belül, az Interreg Europe támogatásával és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. A projekt partnerei az integrált vízgazdálkodás, a hagyományos és újszerű árvízvédekezési megoldások megfelelő kombinálása és a természetes vízmegtartás fejlesztése terén dolgoznak együtt Európa 10 országából.