Január huszadikán ünneplik a pingvintudatosság világnapját, idén éppen erre a napra esett egy fontos pingvinészeti felfedezés is, mivel új császárpingvin-kolóniára bukkantak az Antarktiszon. Az újonnan felfedezett fészkelőhelyen nagyjából 500 madár él. A kutatók először a Copernicus Sentinel-2 műhold felvételein vették észre a jégen jól látható guanónyomokat.
A felfedezést a MAXAR WorldView 3 műhold képein is ellenőrizték. Ezzel együtt 66-ra emelkedett az Antarktiszon regisztrált császárpingvin-költőhelyek száma. Peter Fretwell, a kutatás vezetője szerint az új fészkelőhely felfedezése ugyan örömteli, de a kolóniában kevés madár található, az Antarktisz nyugati részét pedig, ahol a madarak tartózkodnak, különösen érzékenyen érinti a klímaváltozás miatti jégolvadás.
A császárpingvinek a felmelegedés legnagyobb vesztesei közé tartoznak: ha ilyen ütemben csökken az antarktiszi jégtakaró, hamarosan nem marad fészkelőhelyük, ezért a fajt nemsokára már a kihalás fenyegetheti
– írja cikkében Dippold Ádám a Qubit.hu-n.
Az Amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat (USFWS) emiatt tavaly már veszélyeztetett fajnak nyilvánította a császárpingvint, de nem csak ezek a madarak vannak veszélyben: ha tovább csökken a számuk, az az egész antarktiszi ökoszisztémára katasztrofális hatással lehet.
A jelenlegi adatok alapján a császárpingvin-populáció stabil, de a jövő nem sok jót tartogat a számukra: az USFWS számításai szerint 2050-re a számuk 26-47 százalékkal csökkenhet. Dan Zitterbart oceanográfus szerint ez nem csak a pingvinek problémája, a populáció csökkenése ugyanis arról árulkodik, hogy a jeges élőhelyek nagyon nagy bajban vannak.
Ha nem mérsékeljük az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2100-ra jó eséllyel már csak hírmondója marad a császárpingvinnek: a felmelegedés miatt a jelenlegi kibocsátások mellett az antarktiszi pingvinpopuláció 98 százaléka elpusztul majd.
(Forrás: qubit.hu)