A kelet-koszovói Kamenica kisváros közelében lévő Rogane naperőmű farm dolgozói belefáradtak abba, hogy saját energiájukat pazarolják a terület nyírására, ezért gyapjas segítőket fogadtak. Több mint 100 juh és néhány kecske legel hetente kétszer a mezőkön, ahol több mint 12 000 fotovoltaikus panelt telepítettek.
A birkák legeltetése költséghatékonyabb, mint a gépi kaszálás. Az állatok mindenféle füvet megesznek, ugyanúgy megtisztítják a területet, mint korábban a munkások a kaszálógépekkel.
A bécsi Schafflerhofstrasse naperőmű egy régi kavicslerakó helyén épült. Jelenleg ez az ország legnagyobb ilyen jellegű fotovoltaikus erőműve, amely több mint 12 gigawattóra tiszta áramot képes termelni 4900 bécsi otthon számára. Ez évi 4200 tonna CO2-megtakarításnak felel meg. Ez része annak a tervnek, hogy Bécs 2040-re szén-dioxid-semlegessé váljon.
A birkák 2021 óta itt is ikonikus részét képezik a helyszínnek – akkor egy 90 fős nyájat tereltek be, hogy lenyírják a panelek körüli füvet. Jelenleg áprilistól októberig 150 jura juh kószál a területen. A panelek viszont – amelyek a szokásosnál magasabban vannak a földtől – árnyékot adnak az állatoknak a naptól és védelmet az esőtől.
Franciaországban is birkákat használnak fűnyírásra, miután 2013-ban egy párizsi parkban sikeres kísérletet végeztek, és 2012 óta egy birkanyáj is lakik a városban.
Van ennek tudományos elnevezése is: agrivoltaikus módszer,amikor a napenergia-termelést a mezőgazdasággal kombinálják. Ez a földhasználat optimalizálásának módja az ökoszisztémák károsítása nélkül. A növénytermesztés esetében néha egy algoritmust használnak a növények víz- és napfényigényének megítélésére, és ennek megfelelően állítják be a napelemek szögét. A napelemek által létrehozott mikroklíma azt eredményezi, hogy az alattuk növő növényeknek kevesebb vízre lehet szükségük.
Így már csak arra kell figyelni, hogy ahol haszonnövényeket termesztenek, ott ne legeltessék a haszonállatokat, mert akkor odalesz a haszon.
(Forrás:euronews.com)