Minden számítás szerint az ember okozza az éghajlatváltozást, a szennyező anyagok kibocsátásának visszafogása nélkül a melegedés folytatódni fog, mondta el Mika János klímakutató a Klubrádiónak adott interjújában. Az éghajlatkutató egy szárazabb és melegebb Magyarországról, klímamenekültekről és az óceánok buborékosításáról is beszélt.
Az, hogy változik az éjhajlat, nem kérdés, és a tudomány nagyon valószínűnek tartja, hogy ezt az ember okozza – mondta el Mika János a rádió Reggeli gyors című műsorában, hozzátéve: az elmúlt száz esztendő időjárási változását a klímamodellek pontosan adják vissza. Óriási hibákat kellett volna elkövetni a számításokban ahhoz, hogy a kutatók tévedjenek az ember szerepével kapcsolatban.
A szakember szerint semmiképpen sem szabad engedni, hogy a globális felszíni átlaghőmérséklet 3 Celsius-foknál többel emelkedjen. Egy fokot már melegedett a Föld, 2 fok lehet a maximum, ha el akarjuk kerülni a nagyon nagy bajokat.
Igaz, a kisebb gondok már itt vannak velünk: emelkedik a tengerszint, és már akkor is nőni fog, ha vissza tudjuk fogni a melegedést okozó szennyező anyagok, illetve üvegházhatású gázok kibocsátását.
Több fok – kevesebb faj, kevesebb hó
Az Eszterházy Károly Egyetem tanára hangsúlyozta, az 1 fokos emelkedés az állat- és növényvilágot már nagymértékben károsíthatja, vagyis újabb és újabb fajok pusztulhatnak ki.
Mika János szerint ízelítőt már a most élők is kapnak a klímaváltozás hatásaiból: növekszik a hőhullámok száma és időtartalma, gyengülnek a nyugati szelek, amitől több anticiklonra kell számítanunk, szaporodnak a szélsőségek, ezzel együtt kevesebb hó fog esni, és nem lesz annyira hideg a tél.
Mika János kiemelte, bár egyesek azzal érvelnek, hogy a természetben melegedés ellen ható erők is működnek,
a számítások azonban azt mutatják, a mérhető tényezők a negatív változásokat erősítik.
Paradoxonokat hoz a magyarországi időjárásba
A klímaváltozás magyarországi hatásairól Mika János azt mondta, szárazabb lesz az éjhajlat, főleg a nyár, kevesebb lesz az esős nap, de akkor a megszokottnál több csapadék zúdul le az égből. Több lehet az aszály, és ennek ellenpontjaként veszélyes villámárvizek indulhatnak el a hegyvidékeken, de ezeket a szolgálatok előre tudják majd jelezni – sorolta a várható változásokat Mika János.
A szakember szerint a hőmérséklet emelkedése több hőhullámmal jár majd, amelyek a korábbiaknál hosszabbak lesznek, a késő tavaszi fagyok gyakorisága viszont nem csökken, ami paradoxon, de a légköri cirkuláció bonyolult dolog – tette hozzá. Csökkenni fog a havas napok gyakorisága és a hótakaró megmaradásának időtartama is, ami nem jelenti azt, hogy nem lesz havas, hideg telünk, csak ritkábban és rövidebben.
A technológia keresi a válaszokat
Mika János arról is beszélt, hogy a probléma megoldására fontos kutatások indultak, így például annak vizsgálatára, hogyan növelhető a Föld szén-dioxid-felvevő képessége. Az üvegházhatású gáz megkötésére a tengeri és szárazföldi élővilágot is serkenteni lehet, illetve nagyobb számban lehet a célnak megfelelő növényeket ültetni.
Figyelni kell azonban arra, hogy a megoldás keresése közben ne okozzunk még nagyobb bajt
– hangsúlyozta az egyetemi tanár.
„Ezek a dolgok még bőven kutatási fázisban vannak” – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a Föld „fehérítésével” is próbálkoznak, konkrétabban a házak és az utcák fényvisszaverő képességének növelésével. Az is felvetődött, hogy hasonló célból tükröket telepítsenek a világűrbe.
Mika János szerint még van idő az alkalmazkodásra, tíz év alatt átlagban egy-két tized fokot melegszik a Föld – Magyarország kicsit többet –, így az újító beruházások megvalósíthatók.
Az interjú további részletei, illetve az adás felvétele a klubradio.hu oldalon érhető el.