Farkasszempontból nagyot változott a világ az elmúlt évszázadokban. Ősidőktől vetélytársként tekintett rá az ember, és irtotta, vadászta, pusztította, ahol csak érte. Olyannyira, hogy nyelvünkből is eltüntette az eredeti magyar nevét. Egyedszáma nagyban lecsökkent, bár tény, hogy a 1970-es évektől a faj szaporodása bizonyítottá vált az Északi-középhegységben.

Nagyobb fordulópontot a 2004-es, valamint a 2014-es pusztító viharok jelentettek a Tátrában, amelyek a farkasok élőhelyét is nagyban megtépázták, így azok a déli irányba terjeszkedve telepedtek meg hazánkban is – olvasható a Bükki Nemzeti Park weboldalán.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei szerint az itteni farkasok a néhány száz négyzetkilométeres territóriumaikat őrizve családokat alkotnak, létszámuk, falkanagyságuk azonban évről évre változik.

A Természetvédelmi Őrszolgálat kameracsapdákkal és egyéb nyomok gyűjtése segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri létszámukat és aktivitásukat.

A szakemberek meglátása szerint a Bükk területén tartósan jelenlévő egyedek száma jelentősen nem fog változni. A szaporulatnak csak mintegy a fele éli túl az első két évét, a többiek a különböző betegségek, tapasztalatlanságuk miatt szerzett sérülések miatt pusztulnak el.

Az illegális elejtés is komolyan károsíthatja a farkasállományt.

Ugyanakkor úgy vélik, a farkasok bükki jelenlétének egyértelműen örülni kell. Mint mondják, „e karizmatikus nagyragadozó faj puszta jelenléte is kiemelkedő természetvédelmi értéket jelent, nemzeti büszkeségre is okot ad.”

Az alábbi felvétel nyolc bükki farkasról a Bükki Nemzeti Parkban készült 2019. október 10-én, készítője Mlakár Péter természetvédelmi őrkerület-vezető:

A farkasok megjelenése a szakemberek szerint nemhogy káros, de előnyökkel is jár.

Megtelepedésük pozitív hatással bír az erdei életközösségek természetes folyamatainak érvényesülése terén, segítve a vadgazdálkodást.

Cáfolható az a tévhit is, hogy a nagyragadozók jelentősen zavarják, sőt, elüldözik a területen élő vadászható vadfajokat.

A középkori legendákkal ellentétben a farkasok nem tekintik zsákmánynak az embert, ha kirándulót érzékelnek, szinte kivétel nélkül úgy visszahúzódnak, hogy azt mi észre sem vesszük.

Bár gyakran az erdei utakat is használják a területbejárásaik során, de messziről érzékelik az emberszagot, vagy hallják a hangjukat, és elkerülik őket, ráadásul elsősorban az éjszakai órákban aktívak.

Január 5-i, nappali felvétel egy bükki farkasfalkáról:

Forrás: https://infostart.hu/eletmod/2020/01/11/nem-rettegni-kellene-hanem-buszkenek-lenni