Ha húsvét, akkor tojás – de milyet vegyünk?
Ha húsvét, akkor tojás – de milyet vegyünk?

A tojás igazi szuperélelmiszer, amelyet számos módon használhatunk, még akár a héját is. Mi, magyarok viszonylag sokat fogyasztunk belőle, ennek ellenére viszonylag keveset tudunk róla, főleg azokra igaz ez, akik nem találkoznak testközelből valódi tyúkokkal.

A közelgő húsvét és a hozzá kapcsolódó hagyományok okán eljött az idő, hogy utánajárjunk, mit lehet tudni a tojásról, és mire kell figyelnünk, hogy fenntarthatóan fogyasszuk.

Mi is a tojás egészen pontosan?

A tojás lényegében egy petesejt és az azt körülvevő tápanyagok és védőrétegek összessége, amely az összes madár, a legtöbb hüllő és néhány emlős szaporodásának az alapja. Amikor tojásfogyasztásról beszélünk, általában szinte kizárólag a tyúktojásra gondolunk, noha a világ más részein egyéb szárnyasok tojásait is kedvelik.

tojás
Az apró fürjtojás is egyre több helyen kapható

Hazánkban a tyúktojás mellett egyre több helyen hozzá lehet jutni az aprócska fürjtojáshoz, sőt a struccfarmok megjelenésével a nagy termetű futómadár óriási tojása is viszonylag könnyen beszerezhető.

A cikkben elsősorban a tyúktojásról lesz szó. Magyarországon manapság évi 234 darabot fogyasztunk belőle fejenként, és ez az adat folyamatosan nő. A tojás iránti kereslet húsvét és karácsony körül a legnagyobb, de a termelők tapasztalata szerint újabban erősnek mondható az őszi időszak is.

Hogyan kapcsolódik a tojás a húsvéthoz?

A tojás számos kultúrában a termékenység és az újjászületés szimbóluma, ez már jóval a kereszténység megjelenése előtt így volt. Az egyiptomi mitológiában például a Napisten születését egy őstojásra vezették vissza, a hinduk szerint pedig az univerzum felépítése is tojást mintáz.

A szimbolika újjászületéshez és termékenységhez kapcsolódó mozzanatát a kereszténységbe is átemelték az első században, és az is bizonyosnak látszik, hogy maga Jézus is fogyasztott tojást az utolsó vacsorán. A tojás jellegzetes piros színe Jézus kiontott vérét szimbolizálja.

tojás
A tojásfestés hagyománya a régi időkre nyúlik vissza

Egykor a húsvétot megelőző böjt ideje alatt tojást sem lehetett fogyasztani, így a 40 napos diéta végére jelentős mennyiség állt rendelkezésre. A nagy tojásbőség miatt alakulhatott ki a tojás ajándékozásának szokása, ami hazánkban a húsvéti locsolással is összekapcsolódott.

Egészséges tojást fogyasztani?

A tojással kapcsolatban időről-időre feléled a gyanú, hogy magas koleszterintartalma miatt egészségtelen lehet, azonban mára bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. Ezzel együtt azt azért fontos kiemelni, hogy bármilyen élelmiszer túlzott fogyasztása okozhat problémákat, és ez alól a tojás sem kivétel.

tojás
Változatos étrendbe illesztve a tojás igen egészséges táplálék

Egy kiegyensúlyozott étrendnek egészséges eleme lehet a tojás. Magas fehérjetartalma a sportolók számára is ideális étellé teszi, alacsony kalóriatartalma pedig a fogyókúrázókat segítheti. Cukrot nem tartalmaz, viszont a benne lévő tápanyagok hosszabb ideig tartó jóllakottságérzetet biztosítanak, a benne található 9 esszenciális aminosav pedig az anyagcserét is felgyorsítja.

A vegák esznek tojást? És a vegánok?

A vegetáriánus táplálkozás alapvetően nem zárja ki a tojás fogyasztását, csak a hús tabu. A meghatározás szerint a lakto-ovo vegetáriánusok és az ovo vegetáriánusok azok, akik a növényi étrend mellett a tojást is beengedik a táplálkozásukba.

A vegán étrendet követők azonban semmilyen állati eredetű élelmet nem vesznek magukhoz, így a tojás is lemarad az étlapjukról. Helyettesítésére leginkább őrölt lenmagból és vízből készített keveréket használnak, de más megoldások is ismertek.

Fenntartható-e a tojásfogyasztás?

Ezt a kérdést lehetetlen önmagában megválaszolni, mert több tényezőt kell figyelembe venni. Az első számú kérdés az, hogy a tojások honnan származnak. Itt nem az országok, sokkal inkább a tojók tartási körülményei állnak a középpontban. Ezen a ponton érdemes szólnunk arról, hogy mit jelentenek a boltokban, piacokon kapható tojásokon lévő kódok.

Nyomtatott tojás – Mit rejt a kód?

Nem kell komoly kódfejtő tudás ahhoz, hogy kiderítsük, mit rejtenek a betűk és a számok, viszont ismeretük sokat segíthet abban, hogy vásárláskor megfelelő döntést hozzunk.

a-bb-cccccccc

a: ez talán a legfontosabb információ számunkra, ugyanis azt jelöli, hogy a tojást milyen módszerrel termelték: 0 – ökológiai gazdálkodás, 1 – szabadtartás, 2 – alternatív tartás, 3 – ketreces tartás;
bb: a tojás származási országa;
cccccccc: a tyúktartó létesítmény azonosítószáma.

A fenntarthatósági, illetve állatjóléti szempontból is felelős döntés meghozásához elsősorban a kódsor első két adatának – az állattartás módjának és a származási országnak – az ismerete szükséges.

Ketreces tartás

A legolcsóbb tojások a ketreces tartású tyúkoktól származnak. Ha megtehetjük, ezeket a tojásokat érdemes elkerülnünk. Nem csupán azért, mert az állományokat zömmel Dél-Amerikából származó GMO szójával etetik, hanem azért is, mert egészen barbár körülmények között tartják az állatokat. Rengeteg gyógyszerrel és antibiotikummal tartják őket életben, hogy a mindössze 2 évre csökkentett életük során a lehető legtöbb tojást termeljék.

Egy ketreces tojásgyárban az állatok életformája a szenvedés

Ezek a madarak jó eséllyel nem csak a kék eget nem látják soha, de még a szárnyaikat sem tudják rendesen kitárni rövid, lélektelen életük során. Sajnos ennek ellenére az itthon termelt tojások túlnyomó része ilyen módszerrel működő telepekről kerül ki ma is.

Egyre több áruházlánc jelenti be hazánkban is, hogy idővel leáll a ketreces tojások árusításával. Néhány napja például a Kifli.hu jelentette be, hogy a fogyasztói trendek változását követve a jövőben kizárólag mélyalmos, szabadtartású tyúkoktól származó és biotojást árusít majd.

A Tojásszövetség egyoldalúnak nevezhető kampánya azonban néhány áruházlánc visszakozásához vezetett. A szakmai érdekvédelmi szervezet állítása szerint a legfenntarthatóbb tojástermelési rendszer a ketreces tartás, míg a legkevésbé fenntartható a szabadtartás. Ezt a nézetet sokan megcáfolták azóta, a Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint a Tojásszövetség nem vesz figyelembe néhány olyan tényezőt, amely gyökeresen más képet eredményezhet a kérdésben.

A témában megkérdeztük a Farm Tojás Kft. ügyvezetőjét: Dr. Kertész Tamás szerint itthon a ketreces termelés fokozatosan el fog sorvadni, helyét pedig átveszi az alternatív tartás. A tendenciák valóban ezt a változást vetítik előre.

Alternatív vagy mélyalmos tartás

Erre a módszerre az jellemző, hogy a táplálék jelentős részét még mindig a szója alapú tápok teszik ki, amelyeket egyre nagyobb arányban helyettesítenek más, gyakran hazai összetevőkkel.

Az alternatív tartású állatok nem szűk ketrecekben sínylődnek

Az állatok nem ketrecekben vannak összezsúfolva. A nagyobb területű istállókban több hely jut a madaraknak, bőven van lehetőségük a szabad mozgásra, viszont az állatok itt sem tudnak a szabadban legelni.

A cégvezető arra is kitért, hogy az iparszerű állattenyésztés háttérbe fog szorulni, mert egyre inkább nő az igény a magasabb szintű állatjóléti rendszerekre. Azt külön kiemelte, hogy ők már régóta elkötelezettek az alternatív tartás mellett, és bár van még ketreces telepük, ezt már nem tervezik fejleszteni. Hazánkban először ők kezdték meg a biotermelést, és tavaly óta szabadtartással is foglalkoznak.

Ökológiai gazdálkodás és szabadtartás

Ez a két tyúktartási forma jelenleg a tojástermelés csúcsát jelenti mind a minőségnek, mind az állatok körülményeinek a szempontjából. Ez a termékek árában is megjelenik. A közöttük lévő különbség elsősorban az állatok étrendjében jelenik meg, biotartásban a tojók kizárólag biotakarmányt kaphatnak. Ezen túl az istállón belül valamivel nagyobb területnek kell jutnia egy-egy madárra.

Szabadtartás a Farm Tojás Kft. egyik telephelyén

Az állatok életük számottevő részét a szabadban töltik, étrendjüket a kapirgálás során olyan értékes összetevőkkel egészítik ki, mint a rovarok, a kukacok vagy épp a gyógynövények. Ez a tojás ízére és állagára is hatással van, a tojás sárgája pedig a tyúkok által legelt zöld növényektől sötétebb.

Ha tehetjük, próbáljuk meg az utóbbi két tartásmódból származó tojásokat előnyben részesíteni. Szerencsés esetben lehet olyan vidéki rokonunk, ismerősünk is, aki tart még baromfit. A legfenntarthatóbb választás, ha az általuk termelt tojásokat fogyasztjuk. Ennél már csak az lehet jobb, ha mi magunk nevelünk otthon néhány tyúkot. Egy család átlagos tojásigényének fedezésére 8-10 szárnyas bőven elég lehet, a baromfik pedig még a kert gyomlálásába és a kártevők irtásába is besegítenek.

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

search icon