Tegyük rendbe, mi számít gyümölcslének, és mennyit jelent a százalék?
Tegyük rendbe, mi számít gyümölcslének, és mennyit jelent a százalék?

Tegyünk rendbe, hogy mi számít gyümölcslének, és söpörjük le a 12%-os italokat! Sokan választják a 100%-os gyümölcslevet az egészségük megóvására, de lehet, hogy sokan meglepődnek, ha megtudják, miből és miként készülnek a dobozos gyümölcslevek.

Mi számít egyáltalán gyümölcslének?

Az uniós irányelvek alapján készült Magyar Élelmiszerkönyvet böngészve a gyümölcslé fogalmánál ezt találjuk:

„A gyümölcslé olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amelyet a gyümölcs egészséges és érett, friss, hűtéssel vagy fagyasztással tartósított, egy vagy több gyümölcsfajta összekeverésével előállított, ehető részéből nyertek, amely rész jellegzetes színe, aromája és íze a termék előállításához felhasznált gyümölcsnek a levére jellemző.”

Az előírás kitér arra, hogy gyümölcslé készülhet gyümölcskoncentrátumból is. Ne legyenek illúzióink, szinte az összes 100%-os dzsúszt így állítják elő! Nézzük, mit ír erről a szabályzat!

„Sűrített gyümölcslé: Olyan termék, amelyet egy vagy több gyümölcsfajta levéből, a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonásával állítanak elő. Közvetlenül a fogyasztóknak szánt termék esetén a vízelvonás mértékének legalább 50%-osnak kell lennie a víztartalomhoz képest.”

100%-os gyümölcslé
A boltokban található 100%-os gyümölcslevek szinte kizárólag pasztőrözött sűrítményből készülnek.

A 12%-os gyümölcslének már meszeltek

A 12%-os gyümölcslé szerencsére már a múlté, de engem nem hagyott nyugodni, hogy miért pont a 12% tarolt az üdítőpiacon. Erre profán a magyarázat: ez volt az a minimális arány, amellyel még gyümölcsléként lehetett forgalomba hozni egy terméket. Több mint 10 éve azonban ezt már nem engedélyezi a Magyar Élelmiszerkönyv. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne létezne alacsonyabb gyümölcstartalmú üdítő, csupán azt, hogy más megnevezést kell viselnie.

Üdvözölendő változtatás az is, hogy 2015-től már nem lehet olyan gyümölcslé a piacon, amely hozzáadott cukrot tartalmaz.

„Gyümölcslé-kategóriák”

De akkor minek nevezik azt a sok általunk csak dobozos gyümölcslének nevezett italt?

100%-os gyümölcslé:

Ez a kategória nem tartalmazhat hozzáadott cukrot és édesítőszert, és gyümölcstartalmának valóban 100%-nak kell lennie. Jellemzően kiszárított, majd újra felvizezett sűrítményből készül.

Gyümölcsnektár:

Ez a kategória gyümölcssűrítményből és hozzáadatott vízből készül. Itt már megengedett a cukor, a méz és egyéb édesítőszerek használata. A gyümölcstartalom viszont szabályozva van, bár gyümölcsönként eltérhet, hogy hány százalék felel még meg a nektár kategóriájának. Ez az érték jellemzően 25% és 50% között mozog. Alma, körte, őszibarack és ananász esetében például 50%, de fekete ribizliből, homoktövisből és citromból készült nektároknál csak 25%.

Gyümölcsital:

A nektárokhoz hasonlóak, de 25%-nál kevesebb gyümölcsöt tartalmaznak.

Míg az első kettő kategóriát uniós szabály köti, addig a gyümölcsital előállítását nem szabályozza kötelező jogszabály, de a címkén feltüntethető jelölést, a termék megnevezését és összetételét az általános jelölési rendelet, illetve a gyümölcsitalok és üdítőitalok jelölési útmutatója írja elő. Eszerint a címkén fel kell tüntetni a termék gyümölcslétartalmát, valamint abban az esetben, ha a terméket kizárólag aromával ízesítették, az aroma jellegét adó gyümölcs neve után fel kell tüntetni az „ízű” szót.

gyümölcslé gyümölcstartalom
A 100%-os gyümölcslevek nem tartalmaznak hozzáadott cukrot, de attól még vigyázzunk a cukortartalmukkal.

Egyszerűen fogalmazva: a gyümölcslében nincs, a nektárban és a gyümölcsitalban van hozzáadott cukor.

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség adataiból látszik, hogy sajnos az üdítőital-fogyasztásunk emelkedő tendenciát mutat.
Forrás: MÁGyÜSz
A gyümölcslevek piacát leuralják a gyümölcsitalok, de a nektár kezd teljesen kikopni.
Forrás: MÁGyÜSz

Mi az oka, hogy sűrítményből készülnek a gyümölcslevek?

A sűrítmények engedélyezésének gazdasági és logisztikai okai vannak. A termőhelyről nagyon bonyolult lenne a friss gyümölcsöt a magyarországi feldolgozókba szállítani, ezért is engedi meg a jogszabály, hogy a gyártók különböző vízelvonási eljárásokkal készülő sűrítményeket állítsanak elő, amelyek sokkal tovább eltarthatók. A gyártók érési szezonban felvásárolják a gyümölcsöket, sűrítményt készítenek belőlük, amely hosszan eltartható, így egész évben tudják gyártani az italokat.

A 100%-osnak feltüntetett levek gyártása során annyi vizet pótolhatnak vissza, amennyit korábban kivontak belőlük.

Az pozitívum, hogy ezek a termékek tartósítószert nem tartalmaznak. A gyümölcsleveket az UHT tej pasztörizálási eljárásához hasonlóan gyors, nagyon magas hőkezelésnek vetik alá. Ennek viszont hátránya, hogy jóformán minden vitamin és nyomelem elvész az italból, és a valódi zamat is sérül. Ezért van lehetőség egy követő munkafázisban a gyümölcsökből származó természetes aromákat, rostanyagokat visszapótolni, ilyenkor néha plusz vitaminokat is adnak az italokhoz.

A 25%-nál alacsonyabb gyümölcstartalmú levek csak gyümölcsitalnak nevezhetők.

Gyümölcslé sűrítmény nélkül

Bár rájuk nincs egyedi jogi elnevezés, léteznek nem sűrítményből visszahígítással készült 100%-os gyümölcslevek is. Biztos találkoztatok már ilyennel bioboltokban, delikátokban, termelőknél vagy manapság nagyobb áruházak ökotermékei között. Jellemzően nagyobb kiszerelésű „bag-in-box” csomagolásban érhetők el. Ezek eltarthatósága nem tolható ki addig, mint a sűrítményből készülteké, így méretgazdaságosságban nem veszik fel a versenyt a többi termékkel, ezért nem fogunk találkozni velük a nagy gyártók kínálatában.

Ezeket alacsonyabb hőmérsékleten, 70 °C-on hőkezelik, és rögtön elteszik tiszta csomagolásba. Itt már a tápanyagok nagyobb része megmarad, bár itt is sok értékes elem megy kárba a hőkezelés során. Így ezek sem közelítik meg a friss gyümölcs tápértékét.

Vigyázzunk a cukorral!

Téves elképzelés azt gondolni, hogy legalább a gyerek nem cukros kólát iszik. Lassan a testtel, mert így is könnyen cukorbombára léphetünk!

Az összes technikával készült gyümölcslé fogyasztásakor vigyázni kell a cukortartalommal. (Lehet ez akár általunk frissen facsart narancslé is.) Az orvosok is figyelmeztetnek arra, hogy hiába gyümölcscukorról van szó, az élettani hatásai a répacukoréhoz hasonlóak. Az ajánlott napi maximális cukorbevitel 25 gramm.

Mindegy, hogy sűrítményből vagy friss gyümölcsből készült 100%-os gyümölcsléről beszélünk, 250 milliliter ital átlagosan 7 teáskanálnyi cukrot és 115 kalóriát tartalmaz, egy dobozos kóla energiatartalma 139 kcal. Tehát nincs közöttük nagyságrendbeli különbség.

Nem lehet mindenkit letiltani a finom gyümölcslevekről, de ezeket az adatokat tartsuk szem előtt, és a gyerekeket ne szoktassuk rá az édes ízre, próbáljuk mindig vízzel hígítani a kicsik italát!

search icon