Norvégia 2016-ban bejelentette, hogy 2050 helyett már 2030-ra lenullázza az ország szén-dioxid-kibocsátását. Ahhoz, hogy ez összejöjjön, drasztikusan csökkentenie kell a károsanyag-kibocsátást, évi 53 millió tonnával. Ez azt jelenti, hogy jelentősen át kell alakítani a közlekedési infrastruktúrától kezdve a turizmusig mindent.

Utóbbi jelenleg az ország GDP-jének 4,2 százalékát adja, 2018-ban az utazásból és turizmusból befolyó bevételeket több mint 34 milliárd dollárra becsülték. De a tömegturizmus itt is problémát jelent, csak nem akkorát, mint máshol, ugyanis a norvégok már jóval mások előtt elkezdtek gondolkozni azon, hogy védjék meg értékeiket a túlturizmus okozta károktól. Az Outside magazinnak a norvégiai turizmust jól ismerő szerzője tanulságos cikkben foglalta össze, hogyan küzd meg az északi józan ész a problémával.

A túlturizmus az egész világon egyre nagyobb gondot okoz; nemrégiben a 444.hu is írt arról, hogy lassan Budapesten is kezelhetetlen a helyzet.

A gyakran óceánjárókon, tehát óriási csoportokban egyszerre érkező turisták zavarják a városlakókat, extra terhet rónak a tömegközlekedésre és a városi forgalomra. De nem kell ahhoz város vagy kikötő, hogy hirtelen nagyon zavarók legyenek az érdeklődő látogatók: elég megosztani egy csodás pipacsmező koordinátáit Instagramon, és garantált, hogy pár napon belül le is tapossák az egészet.

2017-ben 6,3 millió olyan látogató érkezett Norvégiába, aki legalább egy éjszakát az országban is töltött. Ez a szám – akárcsak a világ nagy részén – várhatóan csak növekedni fog.

Ha többen jönnek, több vécé kell, és szélesebb turistaút

Norvégia példája elég jól mutatja, mennyit jelent, ha sopánkodás és morgolódás helyett elfogadjuk a helyzetet, és a lehető legokosabb módszerekkel próbáljuk minimalizálni a károkat. Például a Trolltunga sziklanyelvhez, ami 700 méter magasan nyúlik a Ringedalsvatnet tó fölé, és ami 1100 méter magasan fekszik a tengerszinthez képest, 2018-ban 90 ezer turista mászott fel. Ugyanez a szám egy évtizeddel ezelőtt csupán 1000 volt. Haaken Michael Christensen ökológus, az Innovation Norway kalandturisztikai tanácsadója szerint nem volt nehéz felismerni az új kihívásokat, amelyeket az új helyzet teremtett, azaz hogy hol vécézzenek a turisták, és hova tegyék a szemetüket. „Az ösvények mentén nem volt olyan infrastruktúra, ami ezt kiszolgálta volna”.

Forrás: https://444.hu/2019/09/11/norvegiaban-mar-reg-rajottek-hogyan-kene-vedekezni-a-tomegturizmus-ellen