Tovább nőttek a hazai ökológiai gazdálkodásba bevont területek, amelyek így stabilan meghaladják a 300 ezer hektárt.
Mikó Péter, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) Ökológiai Vetőmag Munkacsoportjának elnöke a közleményben kiemelte: az EU támogatási ösztönzőivel és az új, 2025-ben indult ötéves hazai támogatási programmal a magyar ökoágazat dinamikusan fejlődik, a tanúsítással rendelkező területek mérete már meghaladja a 300 ezer hektárt. Ugyanakkor Magyarország az EU-ban a felzárkózó tagállamok között van a 6,3 százalékos ökoterület arányával az EU 10,5 százalékos átlagával szemben.
Kapcsolódó bejegyzések
Most dől el a magyar gyümölcstermesztés jövője?
Ilyen a hazai termés és ültetvények állapota, valamint ez vár a hazai gyümölcstermelőkre a jövőben.
A gyümölcsültetvények vonatkozásában viszont Magyarország meghaladja az uniós átlagot – ismertette Mikó Péter, hozzátéve: az ökoterületek között a rét és a legelő dominál 55 százalékkal, ezt követi a szántók aránya (36 százalék), majd a dinamikusan növekvő öko-gyümölcsültetvények részesedése (7 százalék). Az elemzés szerint a hazai élelmiszeriparban leginkább a főbb gabonaféléket dolgozzák fel, emellett az olajipari növények közül a napraforgó és a szója, továbbá a borsó, valamint a lucerna és a kukorica feldolgozása is jelentős. A feldolgozást nem igénylő növények elsősorban a hazai piacokon kelnek el, míg a tömegtermelést biztosító gabonafélék és ipari növények nagy része exportra kerül.
Az ökogazdálkodás erősíti a biodiverzitást, csökkenti a vizek szennyeződését és a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát is, emellett az itt alkalmazott fenntartható talajgazdálkodás nagyobb szervesanyag-tartalmat produkál a talajokban.
Kapcsolódó bejegyzések
Mitől lesz bio a bioélelmiszer?
Nézd meg, hogyan változott a bioélelmiszerek aránya Európában és hazánkban, és melyek azok a logók, amelyeket keresve organikus ételt találsz a boltban!
A vetőmagszövetség szerint a hazai ökológiai ágazat növekedését továbbra is fékezi a feldolgozóiparban jellemző fejletlenség, az ingadozó felvevőpiac és az import termékekkel való árverseny. A kézi és a gépi munkaerő az ökogazdálkodásban nagyon fontos, miközben a hozamok gyakran alacsonyabbak, ez komoly nyomást helyez a gazdákra a jövedelmezőség szempontjából.
A VSZT kiemelte: az ökovetőmag előállítására használt terület mérete jelenleg kicsi, hiszen a visszafogott vetőmag mellett szinte kizárólag konvencionális csávázatlan vetőmagot használnak a gazdák. A fajtakínálat jelenleg gyérnek számít még azoknál a fajoknál is, amelyek már évek óta rendszeresen megtalálhatók a Nébih által üzemeltetett ökovetőmag-adatbázisban.
Kapcsolódó bejegyzések
Vetőmag nélkül nincs jövő!
A magyar vetőmag ipar világhírű, és nagy tradíciókkal rendelkezik. Most viszont komoly kihívásokkal kell szembenéznie.
Mikó Péter hangsúlyozta: a hazai Öko Cselekvési Terv megfelelő ösztönzőerőt képvisel ahhoz, hogy 2030-ig megduplázzák az ökoterületek részarányát, ami magával fogja hozni a vetőmag iránti kereslet növekedését. Emellett 2036-ig – a kötelező ökovetőmag-használat bevezetéséig az ökoszektorban – már csak 10 év van, ezért az ökovetőmag-szektor dinamikus fellendülése prognosztizálható.
(MTI)
Fotó: Canva