Öt megoldás, amelytől környezettudatosabb lett a hazai építőipar
Öt megoldás, amelytől környezettudatosabb lett a hazai építőipar

Az építőipar nem csupán a GDP-re, de hazánk károsanyag-kibocsátására is nagy befolyást gyakorol. Szerencsére a piaci szereplők felismerték ezt, és most sokat tesznek azért, hogy a teljes szektor előrelépést érjen el a fenntarthatóság terén.

Épp ezért érthető, hogy ma már az építőiparban is egyre markánsabb követelmény a környezetvédelem elősegítése, ami alapvetően nem is áll távol a szektortól. A fűtéskorszerűsítés, épületszigetelés napi téma mind a lakosság, mind a nagyberuházók körében.

A környezettudatosságra jó példa a perlit: ez az anyag ugyanis nem tartalmaz semmilyen mesterséges adalékot, egy az egyben megtalálható a környezetünkben. Felhasználása ráadásul rendkívül szerteágazó: a kertészet mellett találkozhatunk vele a klímatechnológiában, de a dohányiparban és az építőiparban szintén előszeretettel használják.

A perlitről emellett elmondható, hogy valódi ősi anyag, hiszen már szinte emberemlékezet óta használják. Előállítása teljes egészében környezetbarát módon történik, a kőzetet Magyarország mellett Szlovákiában, Ukrajnában, Görögországban és Törökországban is bányásszák.

Manapság a fejlettebb piaci szereplők az egyszerű házépítési munkálatok során is egyre inkább törekszenek a zöldszemlélet kialakítására. S mi más lenne erre a legjobb, ha nem a szén-dioxid-infúziós beton, mely hatékonyan akadályozza meg, hogy a szén-dioxid a légkörbe kerüljön, ezenfelül sokkal erősebb a hagyományos betonnál, nem beszélve arról, hogy hajlékony és hajlítható. Felhasználhatóságát tekintve is az élvonalba tartozik: általános épületek, víz-, energetikai, akár közlekedési infrastruktúra építésére is alkalmas.

Van még másik „betonváltozat” is, amely környezetbarát, és egyre elterjedtebb: ez a kenderbeton. Az anyag ráadásul teljes egészében természetes, hiszen a kendernövény szárának belső részéből megalkotott, porózus rostokból áll, amelyet mészbázisú kötőanyaggal kevernek össze. A keverék megköti a szén-dioxidot; a kender növekedése során több üvegházhatású gáz megkötésére képes, mint a fák, sőt eközben oxigént termel. A kender építőanyagként a legkorszerűbb biopasszívházak építéséhez, de akár régi épületek hőszigeteléséhez is használható.

Sokan talán nem is gondolnák, de olyan hétköznapi építőipari anyag terén is, mint az aszfalt, lehet komoly innovációval találkozni. Erre példa az úgynevezett RC-aszfalt (amely ráadásul magyar találmány) ami nem más, mint újrafelhasználással készített, eltartható kátyúzó keverék.

Ugyancsak a hagyományos aszfalt „trónjára tör” a LEA-aszfalt, melynek előállítása ötven százalékkal kevesebb energiafelhasználással és ötven-hatvan százalékkal kisebb szén-dioxid- és bitumengőz-kibocsátással jár, ami jelentősen hozzájárul az üvegházhatás csökkentéséhez. További előnye, hogy az útépítés során nem keletkezik kellemetlen aszfaltszag, a minősége pedig nemhogy megegyezik a hagyományos aszfaltéval, de jobb is annál.

(Forrás: index.hu Kép: pexels.com)

search icon