Hazánk leghosszabb barlangrendszerének tagja, mely lenyűgöző cseppkőképződményeivel és különleges járataival bepillantást nyújt a látogatók számára a fantasztikus föld alatti világról. Íme a Pál-völgyi barlang.

Nem véletlenül nevezik Budapestet a barlangok fővárosának, hiszen az épületek alatt hihetetlen mennyiségű és méretű, különleges képződményekkel tarkított barlang és barlangrendszer található. Az ismert barlangok száma 174, a hosszuk összesen 58 kilométer, de valószínűleg akadnak még fel nem fedezett járatok is.

Az egyik ilyen a Pál-völgyi barlangrendszer, amely 32 kilométer hosszú, és 8 barlang kapcsolódik össze benne: Mátyás-hegyi barlang, a Pál-völgyi barlang, a Kis-hideg lyuk, a Bagyaura-barlang, a Harcsaszájú barlang, a Hideg-lyuk, a Gábor Áron-barlang.

A Pál-völgyi barlangot ezen a néven először 1970-ben említették, de előfordult Birka-barlang, Lóczy-barlang, Pálvölgyi-barlang, Pálvölgyi-cseppkőbarlang, Scholtz-barlang, Szépvölgyi-barlang neveken is.

A Pál-völgyi barlang a cseppkövek gazdagságának köszönhetően egyedülálló látványosság a Budai-hegység barlangjai között is, valamint egyes képződményei országszinten is különlegesnek számítanak. A változatos formavilágú függő és álló cseppköveken kívül a barlang belsejében kalcitkristályokat és ősi állatok lenyomatait is láthatjuk, melyek szintén káprázatos látványt nyújtanak. Gazdag formakincse, ásványkiválásai, mérete és kialakulásának módja miatt a Pál-völgyi barlang fokozottan védett, valamint denevérvédelmi és idegforgalmi szempontból is jelentős.

Kapcsolódó bejegyzések

Három izgalmas tavaszi barlangtúra

Irány a természet, kalandra fel! Ezektől a helyszínektől biztosan eláll majd a lélegzeted!

A barlang kialakulása

A budapesti pleisztocén barlangok, így a Pál-völgyi barlang létrejötte a Budai-hegység mészkőben gazdag hasadékaiban feltörő hévíz karsztvízzel való találkozásának köszönhető, ugyanis ezeknek a különböző hőmérsékletű és kémiai összetételű vizeknek a keveredésekor és az ezáltal kialakult oldódás nyomán jöttek létre a járatok.

A Pál-völgyi barlang kialakulásának kezdete körülbelül két és fél millió évvel ezelőttre tehető. Ahogyan a hegység fokozatosan kiemelkedett, a karsztvíz fokozatosan csökkent, a barlang pedig egyre inkább kiszáradt. Hidrológiai szempontból a barlang jelenleg inaktív, még a legmélyebb pontja (Mozaik-terem) is a karsztvízszint felett található, ám bizonyos környezeti hatások (akár csőtörések) miatt akár 3 méter mély tó is létrejöhet itt. Csepegő vizek és sekély medencék azonban továbbra is megfigyelhetők, melyek cseppkőkiválásaikkal hozzájárulnak a barlang kitöltődéséhez.

A barlang adatai

A Pál-völgyi barlang 13 458 méter hosszú, kelet-nyugati irányban 1020 méter, észak-déli irányban pedig 400 méter széles, függőleges kiterjedése 113,9 méter. A bejárattól legmélyebben elhelyezkedő pontja 86,7 méter mélységben található, a déli szakasz Mozaik-terem nevű részében. Legmagasabb pontja pedig a bejárathoz képest 27,2 méter magasan, a Delfin-folyosó oldalágában lévő Kilátó-teremben van. Az üregrendszer körülbelül 500 méter hosszú szakasza nyitva áll a nagyközönség előtt is.

A Pál-völgyi barlang feltárása

A legendák szerint a barlang létezésére akkor derült fény, amikor egy már akkor is elhagyott kőfejtő területén a Szépvölgyi út mellett egy legelésző birka alatt beomlott a föld, ezzel feltárva az első üreget.

A Pál-völgyi barlang kutatása 1904-ben kezdődött el, ám évtizedek alatt csupán 1200 métert tudtak feltárni. A nagyközönség 1919-től kezdődően látogathatta a barlangot, ahol a különleges sétát  már korlátok és lépcsők is segítették, így ez lett az első olyan budai barlang, amelyet mesterséges beavatkozással nyitottak meg.

Kapcsolódó bejegyzések

Kötelességünk óvni a földtörténet élettelen természeti adatbázisait! – Interjú Borzsák Sarolta barlangtani referenssel a barlangok hónapjában

Tudtad, hogy Budapest a világ egyetlen fővárosa, amelynek utcái alatt barlangok rejtőznek? És azt, hogy hazánk egyik legnagyobb víz alatti üregrendszere a II. kerület alatt található? Az is megdöbbentő adat, hogy Magyarország leghosszabb barlangja, a Pál-völgyi barlang eléri a 31 kilométeres hosszúságot. Ilyen és ehhez hasonló érdekességek is terítékre kerülnek márciusban, a barlangok hónapjában, amikor a figyelmet a talpunk alatt húzódó megkövült világra irányítják. Az öt hazai nemzeti park területén fekvő barlangok ebből az alkalomból kedvezményes jegyárakkal, különleges programokkal várják az érdeklődőket a hónap végéig. A barlangok hihetetlen kincseket rejtő univerzumában Borzsák Sarolta, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) barlangtani referense kalauzol végig minket. Választ ad olyan kérdésekre, hogy hogyan fedezik fel általában a barlangokat, miért fontos információforrások ezek az objektumok, de szó esik a barlangturizmus veszélyeiről is. 

Az 1927-ben megrendezett Első Nemzetközi Barlangkutató Kongresszusnak köszönhetően a barlang villanyvilágítást is kapott, majd évről évre egyre nagyobb rész vált a látogatók számára is megtekinthetővé.

A második világháborúban óvóhelyként használták a barlangot, ami miatt számos képződmény és a berendezés is megsérült. A rehabilitációs munkálatok csak sokkal később, 1973-ban történtek meg, 1989-ben pedig tovább bővítették a látogatható szakaszt, melyből jelenleg körülbelül 500 méter járható be védőruházat nélkül, vezetett túrák keretében.

Kalandra fel! – Tudnivalók, mielőtt indulnál

A Pál-völgyi barlang a hétfői napok, valamint karácsony és szilveszter kivételével egész évben látogatható. A bejárás csak vezetett túrák keretében lehetséges, amelyek óránként indulnak, és körülbelül 50 perc hosszúak. Az első túra 10:15-kor indul, az utolsó pedig 16:15-kor, a jegyet azonban a túra előtt minimum 10 perccel meg kell vásárolni, érdemes tehát így kalkulálni az érkezéssel. Nagyobb csoportoknak pedig a látogatás előtt telefonon be kell jelentkezniük.

Bár a Pál-völgyi barlangban kiépített útvonal utcai ruhában is végigjárható, mindenképpen érdemes kényelmes, túrázáshoz alkalmas lábbelit húzni, ugyanis létrát is kell mászni odalent. A benti állandó 11 °C-os hőmérséklet miatt pedig még nyáron is elkel a melegebb öltözet is, illetve egy vékony kesztyű sem árt a hideg korlátok miatt.

Tekintettel arra, hogy a Pál-völgyi barlang néhány szakaszán igen meredek lépcsőkön vezet az út, 5 évesnél fiatalabb és/vagy 105 centiméternél alacsonyabb kisgyermekek részére a túra nem engedélyezett!

Indulás előtt pedig mindenképpen érdemes a honlapról tájékozódni az esetleges új információkról és az aktuális jegyárakról.

Megközelítés, parkolás

Tömegközlekedéssel a 65 vagy 65/A autóbusszal a Pál-völgyi cseppkőbarlang megállónál kell leszállni, gépjárművel pedig szemben a barlanggal, a Szépvölgyi út túloldalán tudunk leparkolni.

Az overálban mászás sem riaszt el? Irány a szomszédos Mátyás-hegyi barlang!

Aki elég sportos hozzá, és szereti a kissé extrémebb kalandokat, valamint ki szeretné próbálni, milyen is lehet egy valódi barlangászás, annak a Pál-völgyi barlang mellett található Mátyás-hegyi barlang felfedezése biztosan tetszeni fog. A barlang bejárata a Mátyás-hegy Nyugati-kőfejtőjéből nyílik.

A Mátyás-hegyi barlang vagy – ahogy nevezni szokták – a „Matyi” szintén a Pál-völgyi barlangrendszer tagja, 2001-ben kötötték össze a Pál-völgyi barlanggal. A járat hossza 5,1 kilométer, legmélyebb része a bejárat alatt 96 méterrel található. Más meleg vizes barlanghoz hasonlóan a járatok itt is több szinten, labirintusszerűen helyezkednek el. Nagy termek, folyosók, szűk átjárók, kuszodák, hasadékok, függőleges aknák és kürtők vannak a barlang mélyén, és mivel a víz beszivárgását, ezáltal pedig cseppkövek kialakulását meggátolja a fölötte található agyagréteg, a barlang remek gyakorlóbarlang barlangászok és mentők, valamint műkedvelők számára is.

A barlang egész évben látogatható, ám előzetes bejelentkezés szükséges, és csak vezetett – többféle nehézségű – túrákon lehetséges a bejárás. Mivel a barlangban nincs kiépített útvonal, a túra során többször kell négykézláb mászni vagy éppen hason csúszni, az ehhez szükséges felszerelést – a sisakot, az overált, a fejlámpát – a helyszínen biztosítják. További információ és elérhetőség a bejelentkezéshez a Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján elérhető.

Kiemelt kép: Canva, illusztráció