Felmérték a hazánk barlangjaiban telelő denevérállományokat
Felmérték a hazánk barlangjaiban telelő denevérállományokat

Az elmúlt hetekben barlangász és denevérkutató szakemberek jártak be több hazai barlangot, földalatti üreget, hogy megtudják, melyek azok a helyek, ahol nagy számban találhatók hibernálódott denevérek. A cél az állatállományok nagyságának jövőbeni nyomon követése, és az arról való meggyőződés volt, hogy senki nem zavarta meg szándékos károkozással a denevérek téli álmát.

Hazánk legfajgazdagabb emlős rendje a denevéreké. Bár általában mindenki a barlangokkal hozza kapcsolatba őket, számos egyéb élőhelyen is előfordulnak, legyen az templom padlása, panelház, erdő, vagy akár egy pince. Télen azonban sok faj valóban a Mecsek és a Villányi-hegység mészkövének üregeiben húzza meg magát és vészeli át a hideg időt. Az üregek, barlangok nagyjából egyenletes, 10-12 Celsius fok körüli klímája ideális körülményeket biztosít a téli álomhoz.

Miért van szüksége a denevérnek a téli álomra?

A hibernációra azért van szükség, mert télen a denevérek táplálékát jelentő repülő rovarok eltűnnek, így az állatok táplálék híján hamar elpusztulnának. A téli álom alatt az anyagcseréjük lelassul, testhőmérsékletük a környező barlanghoz hasonló hőmérsékletűre hűl, szívük is csak párszor dobban percenként. Ebből az állapotból csak viszonylag hosszú idő alatt tudnak ismét aktívvá válni, így a nehezen járható, rejtett barlangok biztos menedékhelyet nyújtanak a sebezhető állatoknak.

Bizonyos barlangokban több száz denevért találtak, máshol egyet sem

Mivel Magyarországon minden denevérfaj védett, ezért a természetvédelmi szakembereknek fontos tudniuk, hogy melyek azok a barlangok, ahol nagyobb számban találhatók hibernálódott denevérek, illetve az állományok nagyságát is szeretnék nyomon követni. Ezért az elmúlt hetekben barlangász és denevérkutató szakemberek több földalatti üreget is bejártak: olyanokat, ahol már ismert volt telelőkolónia és olyat is, ahol csak sejteni lehetett az állatok jelenlétét. Az eredmények vegyesek: volt, ahol több mint 250 telelő denevért is sikerült összeszámolni, máshol viszont egy állatot sem találtak.

A gyakoribb, barlangban telelő fajok közül a szakemberek kis és nagy patkósdenevérrel, közönséges denevérrel, nagyfülű denevérrel, valamint vízi denevérrel találkoztak. Szándékos zavarásnak, károkozásnak nem találták nyomát, így megállapításuk szerint valószínűleg természetes okok állhatnak az „üres” barlangok mögött. A hosszú távú nyomon követés, monitoring azért is fog igen nagy jelentőséggel bírni, hogy ezeket az okokat a későbbiekben részletesebben feltárhassák.

Mit tegyünk, ha hibernált állapotban lévő denevérrel találkozunk?

A hibernáció állapotában a denevérek nagyon sérülékenyek. Ha zavarás hatására többször aktivizálódnak, akkor ehhez annyi energiát is felemészthetnek, hogy tavasszal már nem lesz erejük ismét szárnyra kelni, így pedig elpusztulnak. Ezért a téli időszakban a denevér-telelőhelyként is ismert barlangok látogatása korlátozott, sőt ilyenkor a barlangkutatás is szünetel. A hibernáció hossza és mélysége fajtól is függ, általában nem az egész telet töltik mozdulatlanul, a barlangban például a hőmérséklet változását követve ők is helyet változtathatnak.

Vannak olyan fajok – ilyen például a fehérszélű törpedenevér –, amelyeknek a téli álomhoz nem kell feltétlenül barlang, megteszi egy épület zavartalanabb, hidegebb része is. Ha a tél folyamán még ilyen hibernált állapotban lévő állattal találkoznánk, akkor a legjobb, amit tehetünk vele, ha nem zavarjuk meg, hanem a körülmények változatlanul hagyásával biztosítjuk a téli nyugalmát. Ha ezt nem tudjuk megtenni, mert például egy épület felújítása során bukkanunk telelő egyedekre, akkor értesítsük az illetékes nemzeti park igazgatóságot, ahol a természetvédelmi szakemberek biztonságba tudják helyezni a denevéreket.

Bolygónk gazdag élővilágának óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.

Forrás: Magyar Nemzeti Parkok
Kiemelt kép: Canva

search icon