2025 végén harmadik alkalommal készítette el a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) a KPMG szakmai támogatásával felmérését a körforgásos gazdaság hazai helyzetéről. Az egyedülálló felmérés bemutatja, hogy a magyar GDP megközelítőleg 40%-át adó BCSDH-tagvállalatok hol tartanak a körforgásos átállásban, milyen területeken vannak eredményeik, és milyen ösztönzők segíthetik őket.
A fenntartható átmenetben élenjáró magyarországi vállalatok 64 százaléka már alkalmaz valamilyen körforgásos modellt üzleti tevékenysége során, de komplex megoldások még nem jellemzőek, derült ki a kutatásból, mely szerint a körforgásos integráció stagnál, ugyanakkor jelentős a fejlődési potenciál.
Kapcsolódó bejegyzések
A körforgásos gazdaság lehet az éghajlatváltozás és az ESG-kérdések megoldásának kulcsa
A hatodik Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozón átadták a Tulipán Díj a Fenntarthatóságért elismerést is.
A BCSDH 155 tagvállalatának fele válaszolt a kérdésekre, ami kiemelkedőnek számít, hiszen nem minden tag számára releváns a téma, mert nem termelő tevékenységet, hanem szellemi munkát végeznek, vagy éppen túl kicsik. Kijelenthető, hogy a körforgásos gazdaság alkalmazása továbbra sem terjedt el mélységében a vállalatok körében, és továbbra is csak a kevésbé komplex körforgásos gazdasági modellek élveznek előnyt.
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) magyarországi partnerszervezete. A 2007-ben alakult tanácsnak 155 vállalati tagja van, a magyar GDP 40 százalékát adó vállalatok első számú vezetőinek értékteremtő fóruma. A szervezet fő célja, hogy elősegítse a gazdasági szereplők körében a fenntartható fejlődés három alappillére – a gazdasági fejlődés, az ökológiai egyensúly és a társadalmi igazságosság – elveinek a vállalati gyakorlatba való átültetését és alkalmazását. Az 1992-ben alapított svájci központú világtanács ma már több mint 240 nagyvállalat első számú vezetőjének koalíciója, és több mint 70 országban van jelen nemzeti partnerszervezetein keresztül.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem elég „csak” szelektíven gyűjteni: ezért van égető szükség a körforgásos gazdaságra
Vállalati óriások, országok de kisebb cégek is beállnak a körforgásos gazdaság mögé. Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Kevés a komplex és stratégiai megközelítés
„Közel 10 éve indítottuk útjára a Körforgásos Gazdaság Platformot azzal a céllal, hogy a szektorok közötti összefogással, a szinergiák kihasználásával elősegítsük a körforgásos átmenetet Magyarországon. Fontos eredmény, hogy az élenjáró vállalatok 75 százaléka már rendelkezik körforgásos célkitűzéssel, és 49 százalékuk méri a körforgásos teljesítményét” – mondta a kutatás eredményeit bemutató eseményen Márta Irén, a BCSDH igazgatója. Hozzátette, hogy a cégek kezdik felismerni, hogy ez egy komplex üzleti eszköz, amely egyszerre képes hozzájárulni a költséghatékonysághoz, az ellátásbiztonság javításához, az új üzleti modellek kialakításához és a dekarbonizációs célok eléréséhez.
Ugyanakkor arra is kitért, hogy csupán a vállalatok 21 százalékának van körforgásos gazdasági stratégiája. Márta Irén szerint a körforgásos átmenet felgyorsítása csak tudásmegosztással, a jó példák megmutatásával, a lehetőségek és a legújabb innovációk bemutatásával és elsősorban összefogással lehetséges. Ennek fóruma lesz az október 5-e és 7-e között a BCSDH által Budapesten megrendezendő európai Circular Economy HOTSPOT, amely nemzetközi és hazai tudást és gyakorlati inspirációt kínál az üzleti szférának.
Globális és hazai erőforrás-használati kihívások
A BCSDH felmérése szerint a vállalatok 48 százalékát leginkább az erőforrás-hatékonyság motiválja a körforgásos gazdaságra való átállásban.
„Az eredmények szerint a vállalatok 59 százalékának a hulladékgazdálkodás és 49 százalékának a megújuló erőforrások fenntartható beszerzése és felhasználása területén vannak célkitűzései” – rögzítette Nagy Julianna, a KPMG igazgatója, aki szerint ebben a nagyvállalatok és a kkv-k is hasonlóan gondolkodnak. A komplexebb körforgásos tevékenységekhez kapcsolható célkitűzések jelenleg háttérbe szorulnak.
A globális gazdaság évente körülbelül 100 milliárd tonna erőforrást használ fel, ennek a mennyiségnek mintegy 75 százaléka származik nem megújuló erőforrásokból. Az anyagok kitermelése és feldolgozása felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 55 százalékáért, a vízhiány 90 százalékáért, valamint a földhasználathoz kapcsolódó biodiverzitás-csökkenés 90 százalékáért és a levegőben szálló részecskék egészségkárosító hatásainak akár 40 százalékáért. Miközben a valós társadalmi igények kielégítéséhez elég lenne 30 százalékkal kevesebb anyagmennyiség, gazdaságunk még mindig növekvő anyaghasználati pályán van.
„A Circularity Gap Report 2025-ös jelentése szerint a növekvő anyaghasználat miatt az anyagáramok mindössze 6,9 százaléka tekinthető körforgásosnak, ami a tavalyi 7,2 százalékhoz képest visszalépést jelent” – közölte Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior tanácsadója. Magyarország elmarad az európai 12,2 százaléktól, nálunk ez a szám 7,3 százalék körül mozog.
Összefogással könnyebb
A gazdasági növekedés fenntartható növekvő anyaghasználat nélkül is az erőforrásaink hatékonyabb felhasználásával. Ennek fontos eleme lehet az anyagigény csökkentését célzó innovációkon túl az ipari termékekben keletkező hulladék megszüntetése, valamint más ágazatok melléktermékeinek hasznos felhasználása. A jövő versenyképessége azon is múlik, hogy a vállalatok mennyire képesek a melléktermékeket és hulladékokat más iparágak számára hasznosítható erőforrássá alakítani.
„A körforgásos gazdaság nem egy kommunikációs üzenet, hanem működési kérdés. Az ALTEO-nál abban hiszünk, hogy az iparnak nemcsak csökkentenie kell a keletkező hulladék mennyiségét, hanem a termelési folyamataiba rendszerszinten be kell építenie az újrahasznosítást” – hangsúlyozta Simon Anita, az ALTEO Circular ügyvezető igazgatója.
A körforgásosság jelenleg inkább szabályozási–megfelelési feladat ugyan, mintsem üzletimodell-szintű átalakulás, de az európai és a hazai szabályozás kulcsfontosságú, mert a kötelezettségek mellett piacot is teremt. A beszámolási kötelezettség a körforgásos adatok gyűjtésében is nagy fejlődést eredményezett, de még a célok nagy részét nem támasztják alá megfelelő méréssel. Ugyanakkor vannak valóban élenjáró cégek, nagyvállalatok és kkv-k egyaránt, ahol már komplex körforgásos rendszerek működnek, és ahol a témát stratégiai szinten kezelik.
Forrás és fotók: BCSDH
Kiemelt fotó: Canva