Egyesek szerint a körkörös gazdaság egy utópisztikus koncepció, amely túl sok kihívás elé állítja a gazdaságot. Ez bizony igaz is lehetne, de talán éppen a körforgásos gazdaság a kulcsa annak, hogy képesek legyünk túlélni az évről évre melegebb bolygón. Hiszen a biológiai sokféleség egyre csökken, a természeti erőforrások pedig korlátozottak. Miképpen lehetne a mindennapi életünkbe illeszteni a körforgásos gazdaságot? Például a jó megoldások megismerésén és adaptálásán keresztül.
Nap mint nap vásárolunk. Fogyasztási cikkeket, azok csomagolását, energiát használunk, tárgyakat amortizálunk le, újabb és újabb hétköznapi tárgyak kerülnek a kukába. A körforgásos gazdaság mibenléte ezeknek a „hulladékoknak” a felhasználása, újragondolása és sok esetben az egész folyamat átalakítása. Ha ez jól sül el, az egyébként kidobásra ítélt termék újrahasznosulhat, máshol új életre kelhet. Ez pedig csökkenti a fogyasztást, a hulladék mértékét, újrahasznosítja az anyagokat és kisebb ökológiai lábnyommal is jár.
De miért is olyan lényeges egy más működő gazdaságot átalakítani? Éppen azért, mert a jelen körülmények között ez már nem működik.
Kapcsolódó bejegyzések
Így készül a biogáz – Podcast
Aktuális adásunkban a megújuló energiaforrásnak számító biogázról beszélgetünk Eszes Zsolttal, a Water4All Zrt. ügyvezetőjével.
Miért fontos, hogy körforgásossá alakítsuk a gazdasági folyamatainkat?
Mivel óriási mértékű nyersanyagot használunk, úgy gondoljuk végtelen erőforrás áll rendelkezésünkre. Ez azonban egyáltalán nem igaz, hiszen a túlnépesedés mellett a fogyasztói társadalom étvágya is nő. Érdekes elgondolás például, hogy mennyire lecsökkenne a mindennapi fogyasztásunk, ha nem lennének reklámok.
Kép: canva
A körforgásos gazdaság célja éppen az lenne, hogy ezeket a kimerülőben lévő nyersanyagkészleteket újrahasznosítsa, így csökkentse az anyaghasználatot és a hulladék mennyiségét is.
Az is logikus következtetés, hogy minél több anyagot hozunk létre, annál több energiára van szükség. A lineáris gazdaság energiaigénye óriási, ezzel szemben a körforgásos gazdaság kevesebb energiát igényel. Mindez persze az ökoszisztémára is hatással van: a szennyezés mérséklése, a túlterheltség csökkentése az élőlények jövőjére is rányomja a bélyeget.
Gazdasági és társadalmi stabilitás
Az egyértelműn kívül azonban további előnyei is lehetnek annak, ha egyre inkább átállunk a körforgásos gazdaságra. Például teljesen új piacok nyílhatnak meg így, új üzleti lehetőségeket alakíthat az új helyzet. A hatékonyabb anyag-és energiahasználat kisebb költséget jelent, míg az új perspektívák új munkahelyeket.
Kinyílik egy innovatív, újrahasznosító ablak, ahol sokkal több teret kap a javítás, a problémamegoldás, így az ezzel foglalkozó szakmák is felértékelődnek.
Kép: canva
Arról nem is beszélve, hogy a körforgásos gazdaság csökkenti az import nyersanyagoktól való függést, stabilabbá teheti a gazdaságot, és megkíméli az ellátási láncokat a folyamatos ingadozásoktól. A szemléletváltás pedig már csak hab a tortán: egy jól működő körforgásos gazdaságban nem a mértéktelen fogyasztás, hanem a hosszantartó élettartam lesz a lényeg.
Vajon van arra lehetőség, hogy mindez a gyakorlatban is működhessen? A világ számos pontján már van, sőt, ezek a megoldások új perspektívát nyithatnak azok számára is, akik elzárkóznak az ilyen jellegű (hozzáteszem szükséges) változások elől.
Van, ahol már jól működik a körforgásos gazdaság
Egyre több ország látja be, hogy a körforgásos gazdaság a jelenkor problémáira is választ adhat. Ilyen Dánia is, ahol, mint oly sok országban a szén-dioxid-kibocsátás nagy részéért (39%) az épületek felelnek. Ez főképp a fűtés, hűtés és energiahasználat és az anyagfelhasználás számlájára írható. Erre a lakhatási problémára igyekszik választ adni egy cég.
A dániai Arhausban található 60 lakásos Circle House célja, hogy megmutassa, miképp lehet csökkenteni a fenti kibocsátást, ezért körkörös elvek alapján tervezett állami lakásprojektet. Tehát a projekt minden olyat megmutat, ami az építkezést és építészetet körforgásossá teheti. Ezt úgy hozták létre, hogy újrafelhasználható anyagokat használtak, és szétszedhető lakóegységeket terveztek.
Kapcsolódó bejegyzések
Több minden különlegessé teszi a magyar visszaváltási rendszert
Az év elején indult magyar visszaváltási rendszernek több olyan vonása is van, amely nemzetközi összevetésben különleges.
A homlokzatok parafából és régi újságokból készülnek, a szigetelés is természetes, valamint a padlóalátét használt autógumikból készült. Az Ellen MacArthur Alapítvány szerint a hulladék felszámolása, az épületek megosztása, valamint az építőanyagok újrafelhasználása és újrahasznosítása 2050-re 38%-kal csökkentheti az építőiparban felhasznált anyagok CO 2 -kibocsátását.
Kép: canva
De nem csak a kibocsátás okoz gondot, hanem a mértéktelen hulladék, és így leginkább a műanyaghulladék problémája is. Naponta mintegy 23 millió tonna műanyag kerül be a vízi körforgásba, szennyezve a folyókat, tavakat és óceánokat, valamint károsítva az ökoszisztémákat. A világ túlburjánzó műanyagában részt vállaló cég, az Adidas sportruházati óriás azt a célt tűzte ki maga elé, hogy csökkentse az általa termelt műanyaghulladékot, az ún. „háromhurkos” stratégián keresztül: újrahasznosítás, újrafelhasználás és regenerálás.
Az Adidas ma már több újrahasznosított anyagot használ, például a Parlay Ocean Plastic-ot, amelyet a strandokról és a part menti közösségektől begyűjtött, újrahasznosított műanyaghulladékból állít elő. Valamint olyan termékeket tervez, amelyeknek több életciklusa is lehet. Ilyen például a 100%-ban újrahasznosítható futócipő, amelynek anyagai újrafelhasználhatók egy újabb pár hulladékmentes cipő előállításához. A regeneráció ösztönzésére pedig a cég több biológiailag lebomló anyagot használ, amelyek komposztálhatók.
Kép: canva
Magyarországon is akadnak jó példák
Persze nem csak óriáscégek és európai nagyvárosok próbálnak átállni. Hazai példák is akadnak, habár sok esetben egyáltalán nem könnyű a megvalósítás. De koncentráljunk a már működő megoldásokra.
Ilyen például a Munch, amely a társadalomba integrálja az élelmiszerpazarlás problémáját. Ha még nem ismernéd őket, általuk kidobásra ítélt élelmiszert menthetsz meg: zöldség- és gyümölcscsomagokat, készételeket, pékárút vagy közeli lejáratú termékeket. Ez például egy jól működő rendszer.
De ilyen a Refurbished is, akik az elektronikai hulladék keletkezését gátolják meg azzal, hogy laptopokat, számítógépeket, elektronikai cikkeket újítanak fel.
Kép: canva
De ilyen példa a Recobin is, ahol az irodai szelektív hulladékgyűjtés valósul meg ipari keretek között. Voltaképp az irodai hulladék kap új életet: a szelektív hulladékgyűjtő rendszer telepítése, a hulladékok utólagos osztályozása és válogatása, annak elszállításra való előkészítése és elszállítása is a cég kezében összpontosul.
Az újrahasznosítható, megújuló anyagok vásárlása, a hosszútávú értékteremtés és az anyagok új élete a hétköznapi ember kezében (is) van. A szelektív hulladékgyűjtésen már jóval túlmutatóbb megoldások is vannak: egész iparágak vezetik be a körforgásos gazdálkodást, akár élelmiszertermelésről, akár építőiparról legyen szó. Kétségtelen, hogy minden út erre vezet: a hosszútávú használat és az újrahasznosítás segíthet a kevesebb hulladéktermelésben, és kevesebb energiahasználatban.
Kiemelt kép: canva
