„Pillanatok alatt” megtérülhet ez az elfelejtett szigetelési mód

„Pillanatok alatt” megtérülhet ez az elfelejtett szigetelési mód
„Pillanatok alatt” megtérülhet ez az elfelejtett szigetelési mód

Meglepően kevesen vannak tisztában azzal, hogy a laikusok által is elvégezhető padlásfödém-hőszigeteléssel jókora energiamegtakarítás érhető el, így a beruházás már 2-3 év alatt megtérülhet. Első körben szinte mindenki nyílászárót cserélne, ez azonban később visszaüthet.

Az épületeknél fűtési szempontból alapvetően kétféle hőveszteséget lehet megkülönböztetni: egyrészt a szerkezeten keresztül megvalósuló hőveszteséget, másrészt pedig a filtrációs légcsere okozta hőveszteséget, amelyet a nyílászáró tömítetlensége idéz elő. A hazai lakásállomány jelentős részét kitevő, az 1970-es években épült átlagos állapotú ingatlanok teljes szigetelésével – a nyílászárók cseréjét is beleértve – a fűtési célú energiafogyasztás akár 70 százalékkal is csökkenthető.

Sok múlik a sorrenden

A különféle hőszigetelések közül a padlásfödémmel rendelkező épületek esetében a vízszintes födém hőszigetelésével érdemes kezdeni. Olcsó (négyzetméterenként nagyságrendileg mindössze körülbelül 4 ezer forintos), 2–3 év alatt megtérülő, laikusok által is könnyen elvégezhető munkáról van szó – mondta el Szűcs Gábor energetikai szakértő. Sőt, a megtérülés ennél is gyorsabb lehet, hiszen a padlásfödém hőszigetelése sok esetben önmagában akkora energiamegtakarítást eredményezhet, hogy a háztartás energiafelhasználása ezáltal a rezsicsökkentett tarifát garantáló fogyasztási kategóriába kerülhet. Ez a megoldás jellemzően családi házaknál, illetve néhány szintes társasházaknál jöhet szóba.

szigetelés
A födém szigetelése olcsó és gyors beruházás, ami tényleg megtérül 2–3 éven belül.

Ennek ellenére a padlásfödém-hőszigetelés a magyar lakosság körében egyfajta elfelejtett ügy. A szakember tapasztalatai szerint meglepően kevesen vannak tisztában azzal, hogy e szigetelés elvégzésével jelentős energiamegtakarítás érhető el. Első körben szinte mindenki nyílászárót kíván cserélni, sokan pedig falat szigetelni, a födém pedig csak ezek után következik, ha egyáltalán. Pedig a megtérülési időt figyelembe véve ezzel éppen ellentétes sorrendben lenne érdemes haladni ingatlanunk leszigetelése során, vagyis a födémmel kezdeni, majd a falakkal és a nyílászárókkal folytatni.

Födémszigetelés: az első lépés

Utóbbi munkálatokat egyszerre is végre lehet hajtani, de a falszigetelés nyílászárócsere előtti kivitelezése mellett szól, hogy így megelőzhetők a kapcsolódó penészedési problémák. Amennyiben nyílászárócserével kezdjük az ingatlan szigetelését, ez azzal a következménnyel járhat, hogy a légcsere jelentős mértékben csökken, így megnövekszik a belső páratartalom, a meg nem szüntetett hőhidas fal-födém csatlakozási pontokon pedig penészedés kezdődik.

A jelenleg Magyarországon érvényes szabályozás külső falazatoknál 0,24 W/m2K (Watt/négyzetméter-Kelvin) fajlagos hőátbocsátási követelményértéket határoz meg. Ezzel szemben például egy szigeteletlen panelépületnek a külső fala technológiától és a gyártás évétől függően 0,7–1,6 W/m²K lehet, tehát jelentős energiamegtakarítási potenciál mutatkozik itt is. A födémek, így a pincefödémek esetében is hasonló nagyságú megtakarítási lehetőségről beszélhetünk.

Mégis, a külső hőszigetelés megtérülése jelenleg évtizedekben mérhető, mivel miközben az átlagfogyasztásig hatósági „rezsicsökkentett” energiaárat kell fizetni, addig a szigetelés kivitelezési és anyagárai elszálltak. A falszigetelés költsége nagyságrendileg mintegy nettó 40 ezer forint/négyzetméter körül alakul. Ezért, bár pénzügyi szempontból nem érdemes, sokan mégis belevágnak a beruházásba, mivel javítja a komfortérzetet, növeli az ingatlan értékét, valamint mérsékli a távhő és a gázár jövőbeli lehetséges emelésének (a rezsiszámlán) várható hatásait. A külső homlokzati hőszigetelési munkálatok az esetleges időjárási nehézségeket is figyelembe véve is 1–2 hét alatt elvégezhetők, ingatlantípustól függetlenül.

Helyes szigetelési sorrend:

  1. födémszigetelés,
  2. a falak szigetelése,
  3. nyílászárócsere.
szigetelés
nyílászáró csere
Nyílászárócserére anno sok pályázat volt, de a födémszigetelés elmaradt.

Kritikus szellőzés

Az épületszigetelési munkálatok közül itthon a nyílászárócserére kerül sor a leggyakrabban. A szakértő szerint érdemes háromrétegű üvegezésű, argongáztöltetű, lágyfém bevonatú nyílászáró-szerkezeteket választani, amelyek korszerű, előremutató technológiaként 1–2 évtizedre megoldják a problémát. Előfordul ugyanakkor, hogy az új ablakot a korábbi tokszerkezetbe építik be. Szűcs Gábor szerint ez kerülendő, és célszerű teljesen eltávolítani és lecserélni újra a korábbi szerkezetet. Ablakcsere alkalmával arra szinte mindenki figyel, hogy az új nyílászárók légtömörek legyenek, vagyis jól zárjanak, viszont a kialakított falkáva és a nyílászáró-tokszerkezet közötti légtömörségre jóval kevesebb figyelem irányul. Ma már erre is léteznek technológiák. Páraáteresztő, párazáró szalagok alkalmazásával elérhető a kívánt légtömörség, nem úgy, mint az ilyen célra is gyakran alkalmazott purhabokkal!

Purhabszigetelés? Felejtsd el!

A nyílászárócserénél kritikus pont, hogy a megfelelő szellőzés a cserét követően is biztosítva legyen. Ha nyílt égésterű berendezés működik a háztartásban, úgy ennek az égési levegővel való ellátására nagy figyelmet kell fordítani. A legegyszerűbb módon, legalább hidrosztatikus légbeejtőkkel a lakóterek szellőzését is biztosítani kell. Egy négyfős család esetében óránként mintegy 100 köbméter levegőmennyiség folyamatos cserélődése kívánatos, hogy a szén-dioxid és az egyéb káros anyagok ne dúsuljanak fel a térben.

Új nyílászárók beszerelését követően a szellőzés megoldható a kémény gravitációs szellőzőkürtként való használatával, illetve úgy, hogy a nyílászárókat légbeejtőkkel látják el, amelyek a páratartalom függvényében szabályozzák a beáramló levegő mennyiségét. Ekkor a használt levegő hőtartalmát nem lehet visszanyerni, de Szűcs Gábor elmondása szerint erre is van mód központi vagy decentralizált, helyiségenkénti hővisszanyerő szellőzőberendezés telepítésével. Ezzel a szellőző levegő energiatartalmának 80–90 százaléka visszanyerhető, és ami fontosabb, folyamatosan jó minőségű levegővel látja el a lakóteret. Persze csak akkor, ha a külső levegő is tiszta. Ez már egy következő komfort- és beruházásiköltség-fokozatot képvisel: családi ház esetében a központi hővisszanyerő szellőzőberendezés telepítése hozzávetőleg 2 millió forintos beruházás.

A nyílászárócsere ára

Az új nyílászárók beszerelésére négyzetméterenként átlagosan nagyságrendileg körülbelül 150 ezer forintos teljes költséggel lehet számolni. Ettől az ár jelentősen eltérhet annak függvényében, hogy mely terméket választjuk a változatos minőséget képviselő széles palettából. Ma már elérhetők például négyrétegű üvegezésű nyílászárók is, melyekben a plusz réteg az árnyékoló megoldás elhelyezésére szolgál. A nyílászárócsere energiafelhasználásra gyakorolt hatása épületenként eltérő, de általánosságban ezzel mintegy 20 százalék körüli energiamegtakarítás érhető el. E beruházások várható megtérülési ideje is hosszú, három évtized körül alakul a mostani lakossági energiaárak mellett.

Forduljunk szakértőhöz ingyenes tanácsért!

Egy olyan komplex beruházás esetében, mint a lakás leszigetelése, a várható magas költségekre tekintettel is érdemes energetikustól tanácsot kérni. Ennek díja eltörpül a beruházási költség mellett. Minden ingatlan és szituáció más, és jó eséllyel vannak olyan vetületek is, amelyekre a beruházó nem gondol, de az avatottabb szem észreveszi ezeket is. Ezért a szakértő tudását akár még egy gyakorlott kivitelező mellett is érdemes igénybe venni, ezzel elkerülve a későbbi esetleges kellemetlenségeket, egyben kontrollálva a kivitelezőt is.

Ezért a szolgáltatásért pedig fizetni sem feltétlenül kell. A Magyar Mérnöki Kamara a lakosság és a cégek számára igény esetén ingyenes energiahatékonysági tájékoztatást nyújt, amelyre a Kamara honlapján lehet regisztrálni. Ezt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által finanszírozott program keretében működő energetikaiszakértő-hálózat teszi lehetővé, melynek számos mérnökéhez kérhető időpont egy telefonon, online vagy személyes formában lefolytatható általános tájékoztatásra. Ennek keretében az adottságok ismeretében a szakértő javaslatot tesz arra, hogy milyen hőszigetelésben, milyen vastagságban, hol milyen gépészeti elemekben érdemes gondolkodnia az ügyfélnek. Szűcs Gábor tapasztalatai szerint – aki maga is tagja a hálózatnak – a tanácsadást meglepően kevesen veszik igénybe, pedig indokolt és célszerű lenne, ha minél többen élnének ezzel a lehetőséggel.

Többszörösére kellene emelni a felújítási rátát

A mintegy 4,5 milliós hazai lakóingatlan-állomány több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, körülbelül 90 százaléka pedig energetikai szempontból elavultnak mondható.

Az energetikai felújításon évente áteső lakóingatlanok aránya Magyarországon nem éri el az Európai Unió hozzávetőleg 1 százalékos éves átlagát (miközben évi 20–30 ezer új lakás épül itthon). Ezzel szemben a hazai épületállomány megújulásához évi 100–130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakértői szerint. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jelenlegi ütemet legalább 2-3-szorosára kellene emelni a szükséges energiahatékonyság eléréséhez. Ez egybevág egy új tanulmány következtetéseivel is, melyek szerint a teljes EU-s lakóingatlan-állomány 2050-ig – a klímasemlegesség elérésének céldátumáig – történő felújítása érdekében a felújítási rátát 2030-ig legalább 2 százalékra kellene duplázni, majd 2035-ig 3, 2040-ig pedig 4 százalékra kellene emelni. A tanulmány szerint egy ilyen renovációs hullám egyik legnagyobb nyertese Magyarország lehetne, ahol a lakóingatlanok fűtésére használt teljes végső energiafelhasználás 51 százalékkal csökkenhetne. Ez a hetedik legjelentősebb várható energiahatékonyság-javulás lenne a közösségen belül.

search icon