Ősszel és télen a párakicsapódás miatt rengetegen küzdünk a penészedéssel. A penész sajnos károsítja az egészségünket, a gyerekekre különösen veszélyes. Összegyűjtöttük, hogy milyen természetes megoldásokat vethetünk be ellene.

A penészgombák a földi élővilág szükséges és elengedhetetlen részei. Nem mindig látjuk őket, de a levegőben kisebb-nagyobb mennyiségben mindenhol jelen vannak, a lebontó munkájuk nélkülözhetetlen. Miattuk alvad meg a tej, kezd forrásnak indulni a bor, és számtalan sajtot is a nemes penész megjelenése után fogyasztunk, valamint nélkülük a tradicionális téliszalámi sem lenne ugyanaz. De arról is egy penészgomba tehet, hogy Tokajban aszúsodott szőlőszemeket lehet szüretelni. Van, amikor konkrétan a penészt fogyasztjuk el: Dél-Amerikában például csemegének számít a közönséges kukoricaüszög, amely a növényen megtelepedett penészgomba.

Kapcsolódó bejegyzések

Penészes ételt ettél? Ez történik a szervezetedben

Vannak akik az érintett(nek vélt) részeket levágják és gyanútlanul elfogyasztják az ételt, azonban ez nem a legjobb ötlet.

Bizonyos penészfajtákért már nem lelkesedünk ennyire. Ezek jól ismert fekete vagy sötétzöld foltokban jelennek meg. Penészfolt többféle felületen kialakulhat: ruhaanyagon, fán, papíron, parkettán és vakolaton is. Sajnos az őszi és a téli időszak kedvez a penészedésnek. Kevesebbet szellőztetünk, a kinti és a benti hőmérséklet különbsége miatt jellemző a páralecsapódás és a vizesedés, ami ideális körülményeket teremt a gombák elszaporodásának.

A penész tulajdonképpen különböző gombafajták összefoglaló neve.

A leggyakoribb beltéri penésztípusok a következők:

• Cladosporium,
• Penicillium,
• Aspergillus,
• Alternaria,
• Stachybotrys chatarumot (fekete penész).

Mekkora egészségügyi kockázatot jelent a penész?

A penész spórákkal terjed. Ezek majdnem mindenhol megtalálhatóak a levegőben, és bizonyos mértékig nem is okoznak gondot. A szakemberek a lakótérben köbméterenként legfeljebb 200 gombaelemet tartanak elviselhetőnek. 200 és 500 közötti jelenlétük már megterheli a légzőszerveket és az immunrendszert. Az 500 fölötti gombaelemszám pedig már kifejezetten káros!

Leginkább a gyerekekre veszélyes!

Elsősorban az eleve érzékeny vagy asztmás embereknél okoz felső légúti panaszokat, ha penészes levegőjű szobában tartózkodnak. A WHO is kitér a penészes levegő veszélyeire. Ha korán, már csecsemő- vagy gyermekkortól ki vagyunk téve a penészes közegnek, ez megnöveli az asztma kialakulásának kockázatát, különösen azoknál a gyerekeknél, akik genetikusan hajlamosabbak rá. Egy 2000-es években született átfogó magyar vizsgálat is rávilágított arra, hogy a penészes lakásban élő gyerekeknél 67%-kal gyakrabban alakulnak ki asztmás és allergiás tünetek, de még bizonyos neurotikus panaszok kockázata is nagyobb, például a depresszióé.

Azok is veszélyben vannak, akiknek legyengült az immunrendszerük, például kemoterápiás kezelés miatt. A parányi spórák toxinokat bocsátanak ki a tüdőben, ami egy beteg szervezet immunrendszerét komolyan megterheli.

Kapcsolódó bejegyzések

Rajtunk és bennünk is élnek: különös lények

Nemcsak a csiperke és a lábgomba létezik! A gombák többek egy kalapnál, behálózzák a természetet és szerves részei az életünknek. Ideje jobban megismerni őket.

Párás lakásokban támad a penész

A gombák legjobban 80–95%-os relatív nedvességtartalmú, 25–35 °C-os levegőn tenyésznek, de igazi túlélők, így ennél kevésbé ideális közegben is boldogan elvannak, és minden olyan helyen megkezdődik a penészedés, ahol 72 órán keresztül 75% feletti a páratartalom.

Sajnos ősszel és télen nem nehéz ideális körülményeket teremteni számára, egyetlen mosással már a spórák kedvére is tettünk, hiszen a lakásban szárított ruhák akár 30%-kal is megnövelhetik a levegő páratartalmát. (Könnyedén 60% fölé emelkedik a páratartalom, amelyben a penész képes megtelepedni.)

Kapcsolódó bejegyzések

Mosás: miért váltsunk környezetbarát megoldásokra?

A mosás az egyik legkörnyezetszennyezőbb házimunka. Azonban ahhoz, hogy értsük, miért és hogyan tudunk változtatni, meg kell ismernünk a szennyezés hátterét is.

Hűvös időben az egyébként száraz falakon is kialakulhat penészfolt, mivel a hideg felületen lecsapódik a pára, és benedvesedik a vakolat. Veszélyeztetve vannak azok a sarkok, ahol hőhíd van, valamint azok a helyek, amelyeket a normális levegőkeringés nem tud elérni, ezért nem melegszenek fel kellőképpen: például függönyök, burkolatok és a külső fal előtti bútorok mögött, az ablakok bélésfalainál és áthidalásainál.

Vannak más jelek is, amelyek penészedésre utalnak. Ha a lakásban megjelenik az ezüstös pikkelyke, ez annak a jele, hogy a helyiség túl nedves, és rosszul van szellőztetve. Ahol ez a rovar felbukkan, ott a gombákra is nagy az esély!

A következő körülmények valamelyike vagy ezek kombinációja vezethet a lakásban a penész megjelenéséhez:

• Nedvesség okozta károk, például csőtörés.
• Ereszcsatornák, tetőszegélyek vagy a tető hiányosságai.
• Elégtelen szellőztetés.
• A tömítések hiányosságai (felszálló talajnedvesség, eső általi átnedvesedés).
• Páralecsapódás okozta nedvesség, ami hőhidak jelenlétére, a levegő magas páratartalmára utal.

Kapcsolódó bejegyzések

Városi gombatermesztés: így néz ki a gyakorlatban

A gomba a világ legfenntarthatóbb élelmiszer-alapanyagai közé tartozik, melyet egyszerű módszerekkel otthon is termeszthetünk. A gomba számára megfelelő körülményeket akár a lakótereinkben is létrehozhatunk, hogy aztán kitartó odafigyeléssel, háztáji hulladékaink segítségével termeljük meg saját, értékes, tápanyagban gazdag élelmünket.

Természetes megoldások penész ellen

Ruhaszárítás után próbálj meg kiszellőztetni, a használatban lévő törölközőket se a fürdőszobában teregesd ki! A szakemberek azt javasolják, hogy a hideg falak előtt álló szekrények mögött – ha lehetséges – hagyjunk 10 cm-es szellőzőrést, és vehetünk párátlanítót is. Természetesen nem mindenki él olyan lakásban, ahol ezek maradéktalanul megvalósíthatók, így szembe kell néznünk a penészedéssel. Vásárolhatunk bolti penészirtókat, amelyek többnyire klórral végzik a csírátlanítást, amelynek a gőze veszélyes. Szerencsére van természetes és otthon is elkészíthető penészirtó szer, de ne feledjük, ezekkel mindig csak a tüneteket kezeljük. Hogy örökre kiirtsuk a fekete foltokat, a vizesedést kell kizárni!

1. Ecet

A 20%-os ecet a gombák és a baktériumok több mint 80%-át elpusztítja. Érdemes szórófejes pumpát használni és alaposan átitatni az érintett részt. Hagyjuk pár óráig hatni, majd egy kefével (a sarkokban akár fogkefével) dörzsöljük le a foltokat! A szaga kellemetlen lehet, így alaposan ki kell öblíteni. A legtöbb felületen alkalmazhatjuk, de a természetes fának nem tesz jót, és arra ügyeljünk, hogy az ecet megöli ugyan a gombát, de a foltokat nem tünteti el, tehát a falfelületet tavasszal majd át kell festeni!

Kapcsolódó bejegyzések

Ecet a lakásban: 13+1 tipp, mire használd!

A környezetbarát ecet rendkívül sokrétűen és gazdaságosan használható a háztartásban. 13+1 tippet hoztunk a ház körüli alkalmazására.

2. Teafaolaj

A természet leghatékonyabb fertőtlenítőszerét, a teafaolajat is hadra foghatjuk, bár magasabb ára miatt nagy foltok ellen nem biztos, hogy a legjobb választás. 2 dl vízhez 1 teáskanálnyi olajat használjunk! Jól rázzuk fel! Legegyszerűbb pumpás adagolóval felvinni a felületre. Várjunk 1–2 órát, majd súroljuk le! Megelőzésként talán az a legjobb, ha ismerjük a problémás területeket, például a fürdőszobai fugát és sarkokat. Hígítatlanul csöppentsünk hetente pár cseppet ezekre a felületekre, és fogkefével dörzsöljük át! Ezzel ellehetetlenítjük a penész életterét.

Kapcsolódó bejegyzések

Csodálatos teafaolaj: tényleg mindenre jó?

Feltérképeztük, honnan származik a teafaolaj, és mitől olyan hatásos.

3. Grapefruitmag- és citrommag-kivonat

Maradva az illóolajoknál, a citrusok magjából sajtolt kivonat a polifenoloknak és a naringinnek köszönhetően szintén remek baktérium- és gombaölő, az illata azonban nem olyan intenzív, mint a teafaolajé. Adagolni és használni is ugyanúgy érdemes, mint a teafaolajat.

Kapcsolódó bejegyzések

Citromhéj, narancshéj – Tudod, mi mindenre jók?

Legyen szó banán-, narancs- vagy citromhéjról, ezek igen hasznos részei a gyümölcsnek. Praktikus trükköket gyűjtöttünk össze a gyümölcshéj felhasználásához.

Masszívabb foltok ellen az olajokat és az ecetet kombinálhatjuk, ilyenkor még erősebb fertőtlenítő hatást kapunk.

4. Szódabikarbóna

Az egyik legalapvetőbb és legnagyszerűbb szer, amelyet a ház körül használhatunk, a szódabikarbóna. Biztonságos, nem veszélyes sem gyerekekre, sem állatokra, ugyanakkor mégis nagyon hatékony a penészedés megelőzésében és a kellemetlen szagok eltüntetésében. Fele-fele arányban keverjük össze vízzel, amíg nem kapunk egy masszaszerű anyagot! Remek megoldás, ha világosabb penészfoltokat akarunk eltüntetni és megelőzni. Miután a masszát rákentük a problémás felületre, használjunk egy kisebb kefét, hogy lekaparjuk a penészes foltokat! Ezt követően két evőkanál szódabikarbónát vegyítsünk két csésze vízzel, töltsük szórófejes flakonba, jól rázzuk össze, majd spricceljük le a frissen megtisztított felületet! Hagyjuk megszáradni, így egyfajta védőréteget képez a jövőbeni penészedés ellen.

Kapcsolódó bejegyzések

Szódabikarbóna, az univerzális csodaszer

A szódabikarbónát, nagyanyáink csodafegyverét a mai modern világban is sokrétűen használhatjuk.

5. Alkohol

Bár nem a leghatékonyabb penészölő, de a 70%-os alkoholt is használhatjuk, mivel megöli a penészgombát, méghozzá úgy, hogy elvonja a gomba víztartalmát. A bőségesen kifújt alkoholt 3–5 perc után töröljük át papírtörlővel vagy száraz ronggyal! Előnye, hogy nincs szaga.

Kapcsolódó bejegyzések

Fertőtlenítőszer készülhet az el nem fogyasztott olasz borokból

Tavaly mintegy százötven millió liter bor maradt az olasz bortermelők nyakán a járványvédelmi korlátozások okán bezárt éttermekben és bárokban kiesett fogyasztás miatt.

6. Hidrogén-peroxid

Bár nem természetes megoldás, de visszafogottabb, mint a klór. A patikában tablettás kiszerelésben kapható fertőtlenítőszerből víztiszta, szagmentes oldatot tudunk keverni. Széles spektrumú antimikrobiális háztartási tisztítóként használható, a környezetet sem terheli, mert viszonylag gyorsan lebomlik vízre és oxigénre. A hidrogén-peroxidot általában legfeljebb 3%-os oldatként használjuk felületi és kézfertőtlenítésre, ami azt jelenti, hogy 100 ml vízhez adunk 3 tablettát! Ennél nagyobb töménységre a háztartásban nincs szükség, illetve a 30 százaléknál töményebb oldat robbanásveszélyes is. A hidrogén-peroxidos oldat fény és szerves anyag hatására lebomlik, ezért a kész oldat rövid ideig tárolható sötét üvegedényben vagy fénytől elzárt helyen műanyagflakonban. Az oldatot az előzőekhez hasonlóan vigyük fel a felületre, majd dörzsöljük le! A falat ezután nem szükséges lemosni.

Kiemelt kép: Canva