A gomba a világ legfenntarthatóbb élelmiszer-alapanyagai közé tartozik, melyet egyszerű módszerekkel otthon is termeszthetünk. A gomba számára megfelelő körülményeket akár a lakótereinkben is létrehozhatunk, hogy aztán kitartó odafigyeléssel, háztáji hulladékaink segítségével termeljük meg saját, értékes, tápanyagban gazdag élelmünket.

Mik, kik is azok a gombák?

A gombák kémiai átalakítóművészek, a fajok közti együttműködés mesterei, nem állatok, de nem is a növények. Magas és értékes tápanyagtartalmú, eukarióta sejtekből (egy- vagy többsejtűekből) álló, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó élőlények. Világszerte mindenhol megtalálhatók, és tényleg képesek szinte mindenféle körülmények között megélni. Jelenleg is többféleképpen mentik meg a világot.

Egyik első és alapvető funkciójuk, hogy (főként növényi eredetű) szerves anyagot bontanak le, és teszik azt újra elérhetővé, így létrehozva az ökoszisztéma körkörös anyagáramlását. Baktériumemésztő képességük révén nitrogénnel szennyezett élőhelyek tápanyagegyensúlyát tartják fenn. Az alkalmazott mikológiai (gombatani) technológiák a víz és a talaj tisztítása mellett már a méhpopulációk védelmében, a textilipar vagy az építészet fenntarthatóbbá tételében is szerepet kapnak. Ősidők óta fogyasztjuk őket, ezért az élelmiszeriparban is népszerűek. A mezőgazdaság elterjedése óta a tészták kelesztéséhez, valamint az alkoholos italok, a sör és bor előállításához is használjuk őket. Nem utolsó sorban pedig köztudott a gyógyszeriparban betöltött szerepük a penicillin nevű antibiotikum felfedezése kapcsán.

Termeszthetőségük, előállításuk történelme

A termeszthető gombák zöme az elhalt növényi anyagokat lebontó fajok közül kerül ki. A gombatermesztés az alkalmazott mikológia dinamikusan fejlődő iránya, gyökerei a 10. századi Kelet-Ázsiába nyúlnak vissza, mégis a 20. századig kellett várni az intenzívebb, beltéri technológiák kifejlődésére. Ebben nagy szerepet játszott az amatőr termesztők lelkesedése és az internet őskorának nyitott tudásmegosztó platformjai. Az egyik első termesztett gombafaj a shiitake volt, amelynek a hagyományos rönkös termesztéstechnológiája ma is nagy népszerűségnek örvend az ázsiai országokban. Úgy tartják, hogy ízletesebb gomba terem így, ezért kitartanak a munkaigényes módszer mellett.

A shiitake a csiperke és a laska után a harmadik legnépszerűbb fajtává vált, évi több mint 600 ezer tonnát termesztenek belőle Kelet-Ázsiában. Hazánkban talán a legismertebb faj a csiperke, amelynek eredete egészen XIV. Lajos francia király idejébe nyúlik vissza. A Napkirály híres kertésze kezdte el a versailles-i és a Loire melletti nedves katakombákban termeszteni az eredeti nevén párizsi champignon-t. Magyarországon az 1850-es években kezdték el a termesztését, elsőként a kőbányai és a budafoki pincerendszerekben.

A gombatermesztés permakulturális alapelvei

A gombákkal dolgozni izgalmas és kihívásokkal teli feladat, amihez mindenképpen ismernünk kell a micéliumnak (a gomba testét alkotó gombafonalkötegeknek) a „logikáját”.

Ha otthoni termesztésen gondolkodunk, törekednünk kell arra, hogy természetes élőhelyükhöz hasonlító körülményeket biztosítsunk kültéren vagy akár a lakótereinkben is. A legtöbb gombafaj nem annyira alkalmazkodó, hogy csak úgy termeszteni lehessen őket, de megfelelő körülmények között végtelen mennyiséget tudnának produkálni.

Kapcsolódó bejegyzések

Gombakisokos

Gombát szednél? Így fogj hozzá a gombászáshoz! A gombagyűjtés szabályai, gombafajták és receptek, valamint a gomba tárolásának fortélyai.

Ideális körülmény a nedves, langyos, szellős környezet, mert a gomba érzékeny a kiszáradásra, a friss levegő hiányára, a hőmérséklet-ingadozásra, a sav-bázis-egyensúly megbomlására, sőt, még a fény mennyiségére is. Megfelelő méretű térre van szükség, mert a gombák azt is érzékelik, ha az egyedszámuk megnő, aminek következtében egy idő után nem produkálnak új termést.

A városban, a lakótereinkben történő gombatermesztés sikere alapvetően nem a költséges technológiai környezet biztosításától függ. Fontos, hogy tanuljunk más gombászoktól és saját kísérletezéseinkből is, és a levont következtetésekből kialakuljon bennünk egyfajta érzékenység a gombák szükségletei iránt. Természetesen számba kell venni lehetőségeinket, amelyek függhetnek a korábban említett téri adottságoktól vagy a klimatikus viszonyoktól, melyek a fajspecifikusságot is befolyásolják.

A gombakultúra-készítés alapelvei

A „nulláról” való házi gombatermesztéshez ismernünk kell azokat a módszereket, amelyekkel a micéliumot ki tudjuk nyerni a gombából. Ez kétféleképpen történhet, egyrészt reproduktív módon, a gomba szaporítóképletei, vagyis a spórái által, illetve vegetatív módon, ami a gombaszövetből való mintavételt jelent. Ezt végezhetjük általunk gyűjtött vagy vásárolt gombával is.

A kezdő otthoni gombatermesztőknek leginkább a laskatermesztést javasolja Hódi Csilla képzőművész, amatőr mikológus, aki Funga projektjével a városi gombatermesztést népszerűsíti. 2017 óta szervez tanulási élményeket, és kutatja a helyi hulladékokat hasznosító körkörös technológiai lehetőségeket, valamint a zero-waste, otthon termő eszközöket. 2021 óta a Boszorkánykörök nevű projekt keretében támogatja a gombatermesztő és a gombatanulási közösségi terek létrehozását, hogy minél több közösségi gombakert jöjjön létre.

Nemsokára induló online képzésükön a háztáji termesztés egyszerű módszereit mutatják be, perkultúrás alapelvek szerint. Bővebb info: www.funga.hu (hamarosan)

A fenntarthatósági törekvések egyik fontos témaköre a háztáji élelmiszer-termelés is, amelyet még magasabb szintre emelhetünk, ha mindez az általunk megtermelt hulladék felhasználásával történik. Éppen ezért is lehet jó kiindulópont a laska. A laska gyorsan nő, ízletes, tápanyagokban is gazdag, értékes fehérjeforrás. Gazdag D- és B-vitaminokban is, de gyógyhatásai is kiemelendők, mert csökkenti a koleszterinszintet, a vérnyomást, és tisztítja a bélfalakat is.

Táptalaja lehet bármilyen növényi eredetű anyag, amit célszerű minél kisebb darabokban, benedvesítve és pasztörizálva kínálni a gombafonalaknak.

Ha körülnézünk háztartásunkban, sokféle tápanyagot találhatunk: festékmentes kartonpapírt, természetes textilszöveteket, kávézaccot, teafüvet, könyveket, zöldséghéjakat, ág- és gallymaradványokat. Ha van egy kis gangunk, kertünk, gondolkozhatunk ágyásban és a klasszikus rönkös termesztésben is. A laska oltóanyagát egyszerűen a boltban vásárolt vagy erdőben szedett gombatest tönkjéből szaporíthatjuk magunknak. (Nagyon fontos, hogy amatőr gombatermesztőként a saját magunk által szedett gombát fogyasztás, termesztés előtt mindig vizsgáltassuk be szakértővel!) Csak nedves kartonpapírba kell tekerni a tönkdarabokat, betenni őket egy nedvességet megtartó edénybe, 1–2 hét alatt pelyhes fehér gombafonalakká alakulnak.

Hazánkban egy maroknyi szakértő van csupán, akik háztáji gombatermesztéssel foglalkoznak, de ha biztosra szeretnénk menni, vagy kedvünk támad a laskán kívül más fajokkal is dolgozni, akkor a lakóhelyünkhöz legközelebbi termesztőt érdemes felkeresni, aki letermesztésre kész termőblokkot készít. (A fővárosban élőknek ajánljuk például a Champex Kft-t.) Ebben az esetben már „csak” a termesztéshez szükséges magas páratartalom fenntartására kell odafigyelnünk, és frissen szüretelhetjük a világ egyik legfenntarthatóbb élelmiszer-alapanyagát, a gombát.

Kiemelt kép: Hódi Csilla – Funga projekt

Kapcsolódó bejegyzések

Gombatermesztés mezőgazdasági hulladékból – Jövő idő

A gomba egy igazi szuperélelmiszer, és egyik nagy előnye, hogy táptalaját mezőgazdasági hulladékból is elő lehet állítani. Így remekül beilleszthető a körforgásos gazdaság modellébe.