A Rám-szakadékot a gyakorlott túrázóknak biztosan nem kell bemutatni, de az erdőjárásban kevésbé rutinos természetkedvelők számára is minden bizonnyal ismerős a neve. Páratlan természeti szépsége miatt a térség egyik legkedveltebb és legszebb kirándulócélpontja, ráadásul számos izgalmas túraútvonal és gyönyörű látnivaló található a környéken. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a több mint 60 ezer látogató évente.

A Rám-szakadék vulkáni eredetű, észak-déli irányban futó szurdokvölgy, amely a Visegrádi-hegységben található. A hegy kőzete andezit, valamint andezittörmelékes breccsába ágyazott kőtömbök, melyekből az esővíz és a fagy eróziós hatásának köszönhetően meredek völgyek alakulnak ki. Így jött létre a Rám-szakadék is.

A szurdokvölgy mélysége több helyen meghaladja a 35 métert, szélessége pedig néhol a 3 métert sem éri el. Sziklafalai merőlegesek, illetve helyenként befelé dőlnek, a túrázóknak pedig 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük a völgy alsó és felső bejárata között. A Rám-szakadékon keresztül zúdul le a Rám-patak, amely a Szőke-forrás völgyén keresztül a Malom-patakba folyik.

Rám-szakadék-túra

A Rám-szakadékot megközelíthetjük Dömös, illetve Dobogókő felől is, a szurdok a két kiindulópont között nagyjából 1000 méteres szakaszon található. Azzal azonban indulás előtt mindenképpen számolni kell, hogy a szurdok néhány éve már egyirányú, csak Dömsöd felől, felfelé mászva lehet végigmenni rajta. Dobogóról indulva lefelé egyrészt sokkal balesetveszélyesebb az út, másrészt a nagy számú látogató a szűk helyeken jelentős torlódást okozna. Aki mégis Dobogókőről indulna a Rám-szakadékba, annak először a Lukács-árkon keresztül kell lefelé ereszkednie, majd lentről visszafelé túrázva élvezheti a Rám-szakadék szépségeit és izgalmait.

Túraútvonalak

A Rám-szakadékot legegyszerűbben Dömösről indulva, körtúraként érdemes végigjárni. A kirándulás hossza körülbelül 9 kilométer, az összes szintemelkedés pedig nagyjából 310 méter, aminek úgy egyharmadát a szurdokban kell leküzdenünk. A Rám-szakadék-túra időtartama kényelmes tempóban, hosszabb pihenők nélkül 4 óra.

Az útvonal első felében, mielőtt a Rám-szakadékba érnénk, megcsodálhatunk egy régi vízimalom-épületet, a Szentfa-kápolnát, ahol a tiszta vizű Kaintz György-forrás ered, és a Három-forrás völgyet. A szurdok tetején a mára teljesen lepusztult Árpád-kori lakótorony, az Árpádvár fogad minket, ahonnan hamarosan a Szakó-nyeregre érkezünk. A visszaúton Körtvélyes füves tisztásáról pazar panoráma tárul elénk Prédikálószékre és az alatta nyújtózkodó Vadálló-kövekre is. 

Visszafelé haladva már jóval szelídebb tájakra érünk, mint a Rám-szakadék vad sziklái, azonban a Lukács-árok sem mondható éppen unalmasnak. Itt található egy igen érdekes üreg, a Lukács-árki sziklaeresz is, amely körülbelül 2,5 méter magas, és 1,5 méter hosszú.

Ha időnk és erőnlétünk engedi, érdemes utunkat a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, Dobogókő felé megnyújtani, melynek tengerszint feletti magassága 700 méter. Ezoterikus meglátások szerint itt található a bolygó szívcsakrája, „itt dobog a Föld szíve”,  különleges energiái pedig feltöltik az ott tartózkodó látogatókat. Ami biztos, hogy tetejéről páratlan és lélegzetelállító kilátásban lehet részünk az egész Dunakanyarra. 

Parkolás

Ha autóval indulunk a Rám-szakadékhoz, akkor Dömösön a Polgármesteri Hivatal melletti parkolóban, illetve a templom melletti parkolóban érdemes hagynunk a gépjárművünket. Mindkét hely fizetős, a díj óránként 400 forint, illetve egész napra 1600 forint.

Dobogókő felől érkezve pedig valamelyik dobogókői, esetleg pilisszentkereszti fizetőparkolóban érdemes letenni az autónkat. A honlap szerint a parkolási díj Dobogókőn személygépkocsira 200 forint óránként, azonban a nagy látogatottság miatt csúcsidőben valószínűleg nehéz lesz helyet találnunk. 

Balesetek

A Rám-szakadék még száraz időben is igen balesetveszélyes, illetve természeti adottságai miatt egyike a hazánkban található legnehezebb turistautaknak. Az időjárási és egyéb körülmények is nagyban befolyásolhatják a szurdok járhatóságát. A nagy esőzések, a tél végi hóolvadás, az áradások, a jegesedés, a sziklaomlások vagy akár az erős szél és a fakidőlések akár rövidebb-hosszabb időre is megnehezítik vagy akár lehetetlenné teszik ennek a csodálatos helynek a látogatását. 

Nagyon fontos, hogy indulás előtt mindenképpen tájékozódjunk a Rám-szakadék járhatóságáról, kedvezőtlen időjárási körülmények között ne induljunk útnak! Soha ne térjünk le a kijelölt turistajelzésről, a szakadékból ki- és oda bemászni tilos és életveszélyes. A kihelyezett létrákat és kapaszkodókat csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.

Mindig megfelelő öltözetben, megfelelő cipőben és megfelelő fizikai állapotban vágjunk neki az útnak, illetve vészhelyzet esetére mindig legyen nálunk feltöltött, üzemképes mobiltelefon is!

Rám-szakadék gyerekkel

A Pilisi Parkerdő a Rám-szakadék-túrát gyerekeknek csak 10 éves kor felett ajánlja. A sokszor nehezen, csak kapaszkodva járható, óvatos haladást igénylő szurdok a fiatalabb gyerekek számára balesetveszélyes lehet annak ellenére, hogy sokszor a 4-5 éves korosztály is igen hajmeresztő mutatványokat tud igen ügyesen végrehajtani. 

Természetesen minden esetben a szülő felelőssége eldönteni, hogy gyermeke képes-e végigcsinálni az adott túrát. Általánosságban elmondható, hogy a mozgásszegény életmódot folytató, esetleg picit ügyetlenebb, csetlésre-botlásra hajlamos, szétszórt figyelmű gyerkőcökkel ne a Rám-szakadékban kezdjük a túrázós életet. 

Ha a gyermekünk már biztonságosan eléri a kapaszkodókat, a létra fokain is biztonsággal tud haladni, kellően koncentrált és nyugodt, oda tud figyelni a lépéseire, akkor bátran nekivághatunk a kalandnak. Arra mindenképpen figyeljünk oda, hogy megfelelő, zárt túracipőt adjunk rá és olyan öltözetet, amelynek nincsenek kilógó vagy lelógó tartozékai, amelyekben esetleg fennakadhat mászás közben.

Nyitókép: trekhunt.com