Az Európai Unió egyre több tagállamában működő italcsomagolás-visszaváltási rendszerek 70–80%-ban megegyeznek, de eltérések is tapasztalhatók. Az év elején indult magyar visszaváltási rendszernek több olyan vonása is van, amely nemzetközi összevetésben különleges.

Az egyszer használatos italospalackok, -flakonok és -dobozok visszagyűjtési és újrahasznosítási arányát növelni hivatott DRS-rendszert (Deposit Return System) fokozatosan minden európai uniós tagállamban bevezetik, így 2024. január 1-jétől Magyarországon is elstartolt az új rendszer.

Az új visszaváltási rendszer bevezetésére uniós előírás nyomán kerül sor, ez azonban nem határozza meg részleteiben, hogy pontosan milyen paraméterekkel kell rendelkezniük a konstrukcióknak, így a vonatkozó nemzeti szabályozásoknak van bizonyos mozgásterük a szisztéma kialakításában. Az egyes országok visszaváltási rendszere közötti különbségeket alapvetően ott kell keresni, hogy pontosan milyen csomagolástípusok tartoznak a visszaválthatók körébe, de további eltérések is vannak a begyűjtés konkrét módjai vagy a visszaváltási díjak és ezek kifizetése tekintetében.

Hazai sajátságok

Az EU-szerte működő DRS-rendszereknek, illetve az ezek keretében a vásárlók által leadható egyszer használatos (egyutas) italoscsomagolások körének az üveghulladékok jellemzően nem képezik részét. Ezzel szemben Magyarországon fokozatosan csaknem minden forgalomba hozott fél és három liter közötti űrtartalmú üveg, flakon, fém és műanyag italospalack visszaválthatóvá válik az élelmiszert árusító boltokban vagy mellettük kialakított gépi vagy kézi úgynevezett REpontokon.

Kapcsolódó bejegyzések

Műanyag, fém, papír, üveg – hogyan szelektáljunk?

A környezetterhelés csökkentésének az a legjobb módja, ha eleve kevesebb hulladékot termelünk. Legalább olyan fontos azonban, hogy a már megtermelt hulladékot újrahasznosítsuk, amihez elengedhetetlen lépés a szelektálás.

Ez azt jelenti, hogy itthon szinte az összes szeszesital-csomagolás is visszaválthatóvá válik, ami szintén ritkaságszámba megy ezeknél a rendszereknél. (A termékek gyártói június 30-ig haladékot kaptak, ezért eddig a dátumig még forgalomba hozhatók nem visszaváltható csomagolások is, így az átmeneti időszakban a boltok polcain ugyanazon termék nem visszaváltható és visszaváltható jelzéssel ellátott csomagolásban árusított verzióival is találkozhatunk.)

Emellett a magyarországi visszaváltási rendszernek más olyan sajátságai is vannak vagy lesznek, amelyek nemzetközi összevetésben különlegességnek számítanak.

A hazai DRS-rendszer egyik nagyon fontos innovációja az lesz, hogy a vásárló az 50 forintos visszaváltási díjat egy applikáció segítségével akár a saját bankszámlájára is elutalhatja. Ilyen lehetőség máshol egyelőre nem elérhető, a szolgáltatást lehetővé tevő fejlesztés a MOHU újítása – tudtuk meg a visszaváltható ital-csomagolóanyagok begyűjtését, feldolgozását és újrahasznosítását koordináló társaságtól.

Az itthoni visszaváltási rendszer legegyedibb megoldását viszont kétségkívül az a mobil rendszer jelenti, amelyet a kézi visszaváltó pontok kiszolgálására magyar szakemberek fejlesztettek ki.

A nemzetközi gyakorlat az, hogy a palackokat és a dobozokat ép, azaz levegővel teli formában szállítják egy központi számlálóközpontba, ahol a palackok számlálása és validálása után utólag térítik meg a bolt számára a fogyasztónak akár hetekkel korábban megelőlegezett visszaváltási díjat. Ehhez képest a MOHU az úgynevezett mobilAutomata szolgáltatás keretében kisteherautókba épített berendezésekkel helyben számolja és tömöríti a palackokat, és egy alkalmazás segítségével azonnal jóvá is írja a bolt számláján a megelőlegezett visszaváltási díjat.

A Returmatic Zrt. egyedülálló innovációja elsősorban a legkisebb településeken segíti elő jelentősen az újrahasznosítható hulladékok begyűjtését és feldolgozását, és mivel ezek tömörítve jóval kevesebb helyet foglalnak, szállításukat is gazdaságosabbá és klímabarátabbá teszi.

Kapcsolódó bejegyzések

Ördög Nóra és Till Attila segítenek eligazodni az új visszaváltási rendszeren

Ördög Nóra és Till Attila, a MOHU nagykövetei segítenek eligazodni az embereknek az új visszaváltási rendszeren.

Van, ahol nagyobb, máshol kisebb a visszaváltási díj

Az egyes országok között abban is különbségek mutatkoznak, hogy mekkora visszaváltási díjat fizetnek a vevőknek a visszavitt palackok, flakonok és dobozok darabjáért. (A visszaváltási logóval ellátott csomagolású termékek árába be van építve a visszaváltási díj is, vagyis a vevők előbb az áru megvásárlásakor kifizetik ezt az összeget – ezért ezek a termékek ennyivel drágábbak, mint a nem visszaváltható csomagolásban forgalomba hozott társaik –, majd az üres, ép, tiszta csomagolás visszaváltásakor visszakapják a csomagolás költségét.)

Míg Magyarországon a visszaváltási díj egységesen 50 forint darabonként, addig más országokban ennél kisebb, de nagyobb összegekkel is lehet találkozni, és arra is van példa, hogy a díj csomagolástípusonként eltér. A rendszert 2005-ben bevezető, 87%-os PET-palack-visszagyűjtési arányt elérő Észtországban például 0,1 euró a visszaváltási díj, míg a nagy országok közül a rendszert legkorábban, már 2003-ban bevezető Németországban például a műanyag PET-palackok után kiemelkedően magas, 0,25 eurós visszaváltási díj jár, viszont az üvegpalackok visszaváltási díja ennél jóval alacsonyabb, 0,08–0,15 euró.

Ennek oka az, hogy a rendszer extra ösztönzéssel igyekszik biztosítani a nagyobb környezeti hatású PET-palackok begyűjtését, mint az akár újra is használható üvegpalackokét. Az eredmények igazolni látszanak a differenciált árazást, ugyanis valamennyi uniós DRS-rendszer közül a német érte el a legmagasabb, 98%-os visszaváltási arányt a PET-palackok esetében.

Mindemellett az egyes országokban a visszaváltási rendszert irányító társaságok eltérő kezelési díjakat fizethetnek a visszaváltási pontként működő boltoknak. A díjak csomagolástípustól, mérettől, valamint a gyűjtés módjától függően (kézi vagy gépi), illetve a csomagolás formája alapján (ép vagy tömörített) is variálódhatnak.

Reményt keltőek a szlovákiai eredmények

A magyar DRS-rendszerhez a mintát a híresztelésekkel szemben nem a Szlovákiában két évvel a hazai előtt elindított rendszer adta, de a két piac hasonlóságaira tekintettel érdemes néhány főbb mutatót összevetni.

Szlovákiában mintegy 3200 kereskedelmi egységben lehet az egyutas italcsomagolásokat visszaváltani, melyek darabjáért a helyi fogyasztók 0,15 eurót kapnak (ez aktuális árfolyamon mintegy 58 forintnak felel meg). A PET-palackok visszagyűjtési aránya a bevezetés előtti 60%-ról 90%-ra emelkedett északi szomszédunknál a rendszer bevezetésének 2. évében, a várakozásokat meghaladva.

Magyarországon a MOHU tájékoztatása szerint eddig 2000 automatát helyezett ki a mintegy 1600 helyszínen, és már a kézi visszaváltási rendszerhez is több száz bolt csatlakozott. A regisztráció folyamatos, a MOHU továbbra is várja az erre nem kötelezett 400 négyzetméternél kisebb eladóterű üzlethelyiségek önkéntes csatlakozását, vagyis a REpontok hálózata várhatóan még jelentősen bővül (korábban a társaság úgy számolt, hogy 4000–6000 visszaváltó automatát fognak telepíteni).

Az adatokat szolgáltató országok közül a PET-palack-visszagyűjtési arány Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 42%, de a tapasztalatok szerint ez a DRS-rendszer bevezetése előtti állapotot tükröző arányszám gyorsan és jelentősen emelkedik a visszaváltási rendszer alkalmazásával.

A szükségtelen csomagolást is csökkentenék

Az EU célja, hogy az egyszer használatos italoscsomagolások visszagyűjtési aránya az alumíniumdobozok esetében 2025-ig minimum 50%-ra, 2030 végéig pedig legalább 60%-ra, az üveg esetében 70%-ra, valamint 75%-ra, a műanyag esetében pedig 77%-ra, illetve 90%-ra emelkedjen. (A célok elérése, legalábbis 2025-ig, sok más tagállam mellett Magyarország esetében is kérdéses az Európai Bizottság szerint).

Emellett az EU egyéb módon, például a csomagolások újrahasznosított komponensére vonatkozó minimális részarányok meghatározásával és a hulladék keletkezését csökkentő intézkedésekkel is igyekszik javítani a helyzeten.

Visszaváltási rendszerek egyébként nem kizárólag Európában, hanem más kontinenseken, így például regionálisan Ausztráliában és az Egyesült Államok több államában is működnek.